Gotha

1. hercegség, Szász-Koburg-Gotha (l.o.) hercegség északi része, 1394 km² területtel, (1891) 147226 lak.

2. G., az ugyanily nevü hercegségnek és a G.-i járásnak fővárosa, Koburggal együtt fölváltva a szász-koburg-gothai hercegnek székhelye, a Leina-csatornánál, vasut mellett, külvárosát, Kindlebent is beleszámítva (1891) 29134 lak., husfüstölőkkel (ismeretesek a kolbászai), dohány- és gépgyártással, mekaniaki eszköz- és zongorakészítéssel, hires a Justus Perthes-féle térképkészítő-intézete. G. a belvárosból és az ezt körülfogó 4 külvárosból áll; ez utóbbiakat nagy és árnyékos sétahelyek választják el a belvárostól. A legjelentékenyebb épületek: a XVII. századból való Margit-templom Jámbor Ernő herceg sirboltjával; az augusztinusok temploma 10 méter magas és 6 méter széles oltárképpel; a Friedenstein nevü, 1643-46. épület négyszögü kastély (belseje 6330 m²), amelyben egy kápolna és ebben a hercegi kripta, hivatalok, hercegi könyvtár (több mint 200000 kötet) és érem gyüjtemény (75000 drb, a berlini és müncheni után Németországban a legnagyobb) van; az uj muzeum műgyüjteménnyel (több mint 4000 drb régiség és műiparcikk), képtárral (650 drb), természetrajzi és gipszöntvény-gyüjteménnyel; a városháza; Cranach Lukács egykori lakóháza; a Friedrichsthal nevü hercegi palota; szinház stb. G. alapítása Nagy Károly korával esik egybe, 1640 óta székhelye a szász-gothai hercegeknek, 1826 óta pedig Koburggal együtt a szász-koburg-gothai hercegeknek. V. ö. Beck, geschichte d. Stadt G. (1870).

Forrás: Pallas Nagylexikon