Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gothard... ----

Magyar Magyar Német Német
Gothard... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gothard

1. Jenő (herényi), csillagász, szül. Herényben (Vas vm.) 1857 máj. 31. A gimnáziumot Szombathelyen, felsőbb tanulmányait a bécsi műegyetemen végezte. 1881. a külföldi utazásain és Ó-Gyallán szerzett tapasztalatai alapján Herényben csillagászati obszervatóriumot épített s azóta a csillagok, főleg az üstökösök szpektroszkópiai vizsgálataival s tudományos fotográfiával foglalkozik. Fotográfiai uton egy 14. nagyságu csillagot fedezett fel a Lyra ködgyürüjében, neki sikerült először a hulló csillagokat uszályukkal együtt fotografálni s ő volt az első, ki az elektromos szikrát, érzékenyített üveglapon ugratva, különböző alakjaiban lefényképezte. Érdemeiért számos kitüntetésben részesült, egyebek között a londoni Royal Astronomical Society-nek 1883 óta tagja s a magyar tud. akadémiának 1890 óta levelező tagja. Tudományos fölfedezéseit a Természettudományi Közlönyben, az Akadémiai Értekezésekben, az Astronomische Nachrichtenben és számos más külföldi lapban közölte. Népszerü munkái: Az ujabb csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai (1886. Népszerü Természettudományi Előadások Gyüjteménye 53. sz.); A photographia (8909. Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 43.). A Pallas Lexikon munkatársa. Irodalmi működésének teljes felsorolását v. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

2. G. Sándor, mezőgazdasági szakiró, az előbbinek öccse, szül. Herényben 1859 febr. 6. A gimnáziumot Szombathelyen, jogi tanulmányait Budapesten és Bécsben végezte. 1882. atyja halála után átvette a családi birtok kezelését. Ugyanez évben készült el a kitünő felszerelésü herényi csillagvizsgáló, mely testvérbátyja, G. Jenő tulajdona. G. szintén nagy kedvvel foglalkozott a csillagászattal. Jupiter és Marsról irt megfigyeléseit magyar nyelven a magy. tud. akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. 1883 sulyos betegsége miatt kénytelen volt fizikai-asztronomiai tanulmányait abba hagyni, ezentul egészen a mezőgazdaságnak szentelte magát, amelynek irodalmát is szorgalmasan átkutatta és tanulmányi utazásokkal bővitette ki szakismereteit. A gyakorlati mezőgazdaság terén G. rövid idő alatt nagy sikereket mutathat, amennyiben a Szombathely városi hulladékok értékesítésével és műtrágyák segélyével birtokának termőképességét háromszorosra emelte s egyáltalában oly berendezéseket létesített, melyek teljes elismerést érdelemnek. G. egyrészt mint a vasvármegyei gazdasági egyesület igazgatója, kiváló buzgósággal szenteli magát az egyesületi és közhaszonra törekvő működésnek, mely buzgóságnak nagy érdeme van abban, hogy ezen egyesület hazánk vármegyei egyesületei között a legelején halad, másrészt pedig, hogy oly nagy tevékenységet fejt ki a szakirodalom terén, mely nemcsak hogy máris több kiváló gyümölcsöt érlelt meg, hanem a jövőre is a legjobb reményekre jogosít. A Mezőgazdasági Szemlében, a Gazdasági Lapokban, a Köztelekben és egyéb szaklapokban megjelent mintegy 300 cikken kivül művei: Néhány szó szarvasmarhatenyésztésünk érdekében (Szombathely 1884); Néhány kultivátor ismertetése összehasonlító kisérletek alapján (u.o. 1885), A sorvetőgépek birálatának elvei (u.o.), A sárvári vetőgépverseny eredményei; A Thomas-salak mint a legjobb phoshortrágya (u.o. 1889); A cséplőgépek és azok kezelése (Herény 1888); A városi hulladékok értékesítése és a komposztkészítés (Budapest 1891); A takarmányrépa (Kolozsvár 1889); A nyers takarmányok eltevése, különös tekintettel a zsombolyai kazalra (u.o. 1892.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is