1. Jenő (herényi), csillagász, szül. Herényben (Vas vm.)
1857 máj. 31. A gimnáziumot Szombathelyen, felsőbb tanulmányait a bécsi
műegyetemen végezte. 1881. a külföldi utazásain és Ó-Gyallán szerzett
tapasztalatai alapján Herényben csillagászati obszervatóriumot épített s azóta
a csillagok, főleg az üstökösök szpektroszkópiai vizsgálataival s tudományos
fotográfiával foglalkozik. Fotográfiai uton egy 14. nagyságu csillagot fedezett
fel a Lyra ködgyürüjében, neki sikerült először a hulló csillagokat uszályukkal
együtt fotografálni s ő volt az első, ki az elektromos szikrát, érzékenyített
üveglapon ugratva, különböző alakjaiban lefényképezte. Érdemeiért számos
kitüntetésben részesült, egyebek között a londoni Royal Astronomical
Society-nek 1883 óta tagja s a magyar tud. akadémiának 1890 óta levelező tagja.
Tudományos fölfedezéseit a Természettudományi Közlönyben, az Akadémiai
Értekezésekben, az Astronomische Nachrichtenben és számos más külföldi lapban
közölte. Népszerü munkái: Az ujabb csillagászat módszerei és megfigyelésmódjai
(1886. Népszerü Természettudományi Előadások Gyüjteménye 53. sz.); A
photographia (8909. Természettudományi Könyvkiadó Vállalat 43.). A Pallas
Lexikon munkatársa. Irodalmi működésének teljes felsorolását v. ö. Szinnyei,
Magyar Irók.
2. G. Sándor, mezőgazdasági szakiró, az előbbinek öccse,
szül. Herényben 1859 febr. 6. A gimnáziumot Szombathelyen, jogi tanulmányait
Budapesten és Bécsben végezte. 1882. atyja halála után átvette a családi birtok
kezelését. Ugyanez évben készült el a kitünő felszerelésü herényi
csillagvizsgáló, mely testvérbátyja, G. Jenő tulajdona. G. szintén nagy kedvvel
foglalkozott a csillagászattal. Jupiter és Marsról irt megfigyeléseit magyar
nyelven a magy. tud. akadémia, angol nyelven pedig a Royal Astronomical Society
adta ki, mely utóbb őt ezért tagjává választotta. 1883 sulyos betegsége miatt
kénytelen volt fizikai-asztronomiai tanulmányait abba hagyni, ezentul egészen a
mezőgazdaságnak szentelte magát, amelynek irodalmát is szorgalmasan átkutatta
és tanulmányi utazásokkal bővitette ki szakismereteit. A gyakorlati
mezőgazdaság terén G. rövid idő alatt nagy sikereket mutathat, amennyiben a
Szombathely városi hulladékok értékesítésével és műtrágyák segélyével
birtokának termőképességét háromszorosra emelte s egyáltalában oly
berendezéseket létesített, melyek teljes elismerést érdelemnek. G. egyrészt
mint a vasvármegyei gazdasági egyesület igazgatója, kiváló buzgósággal szenteli
magát az egyesületi és közhaszonra törekvő működésnek, mely buzgóságnak nagy
érdeme van abban, hogy ezen egyesület hazánk vármegyei egyesületei között a
legelején halad, másrészt pedig, hogy oly nagy tevékenységet fejt ki a
szakirodalom terén, mely nemcsak hogy máris több kiváló gyümölcsöt érlelt meg,
hanem a jövőre is a legjobb reményekre jogosít. A Mezőgazdasági Szemlében, a
Gazdasági Lapokban, a Köztelekben és egyéb szaklapokban megjelent mintegy 300 cikken
kivül művei: Néhány szó szarvasmarhatenyésztésünk érdekében (Szombathely 1884);
Néhány kultivátor ismertetése összehasonlító kisérletek alapján (u.o. 1885), A
sorvetőgépek birálatának elvei (u.o.), A sárvári vetőgépverseny eredményei; A
Thomas-salak mint a legjobb phoshortrágya (u.o. 1889); A cséplőgépek és azok
kezelése (Herény 1888); A városi hulladékok értékesítése és a komposztkészítés
(Budapest 1891); A takarmányrépa (Kolozsvár 1889); A nyers takarmányok
eltevése, különös tekintettel a zsombolyai kazalra (u.o. 1892.).
Forrás: Pallas Nagylexikon