Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gótika... ----

Magyar Magyar Német Német
gótika Gotik (e)

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

gótika

A román kori művészettől a reneszánszig tartó európai művészeti korszak. A középkor többi művészeti stílusához hasonlóan világképét a keresztény vallás uralja, de lassanként szerephez jutnak benne a világi műformák, kifejezésmódok is. A korszak végén polgárjogot nyernek - bár nem válnak jellemzővé - az egyéniség és a valóság ábrázolásával kapcsolatos témák, műtajok (portré, életkép stb.).


A gótika építészete a XII. sz. második felétől az egyházi építészetben bontakozik ki. Legjellemzőbb szerkezeti eleme a magasba törő, tereket lefedő bordás boltozat, ami lehetővé tette, hogy a terheléstől megszabadított falakat hatalmas, kőrácsokkal tagolt, színes, csúcsíves v. rózsaablakokkal törjék át. Legszebb emlékei a kölni, a prágai székesegyház, hazánkban a budai Mátyástemplom.


A gótika képzőművészetében a szobrászat mind nagyobb szerephez jut, elsősorban a vallásos kultusz érzelmi oldalát hangsúlyozó figurák jellemzik, de tudatosan realisztikus törekvések is jelentkeznek. A legszebb alkotások francia földön keletkeztek, de számunkra rendkívüli művelődéstörténeti értéket jelentenek a budai vár közelmúltban napvilágot látott gótikus szobortöredékei. A festészetben a templomi freskók, oltárképek, szárnyas oltárok jelentőségét fokozta a nagy és színes ablakokon beáramló fény. Freskók díszítették a paloták lovagtermeinek falait is, lovagi tornákat, vadász- és táncjeleneteket örökítve meg. A gótika jellegzetes festészeti termékei az ún. hórások, imakönyvek miniatúrái. E könyvek első, naptáros részében aprólékos gonddal készítették el a hónapra eső legfontosabb munkák ábrázolását. Erre a korra esik az olajfesték felfedezése is (1410), ami nagy lendületet adott a festészetnek.


Zenében a stíluskorszak idején önállósult az ellenpontos szerkesztésmód. A korai polifónia XII-XIII. sz.-i virágkora az ars antiqua, a párizsi Notre Dame-iskolához kötődik. A polifónia XIV. sz.-i megújítói, továbbfejlesztői az ars nova mesterei. A gótika egyik nagy műformája a motetta, amelyet cantus firmus technikával szerkesztettek. Gyakori, hogy pl. a mise minden tétele azonos cantus firmusra, vagyis énekes dallamra épült, s ez lehetett közismert gregorián ének, korális v. divatos francia chanson. A gótika világi zenéjét a XII-XIII. sz.-ban a francia trubadúrköltészet a XIII-XIV. sz.-ban a német minnesánger-költészet képviselte. A hangszerek közül csak az orgona vonulhatott be a templomi gyakorlatba. A többi hangszer a lovagi költészetet, az udvari életet szolgálta. Ekkor került Európába az araboktól a hegedűfélék őse, a fidula. Tovább éltek az ókor hangszerei: a hárfa, a síp, a dob, s alkottak alkalmi hangszercsoportokat, hangszeres kíséretet.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is