Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Göttinga... ----

Magyar Magyar Német Német
Göttinga... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Göttinga

(Göttingen), város és az ugyanily nevü járás székhelye Hildesheim porosz kerületben, 71 km.-nyire Hildesheimtől, az erdős Hainberg lábánál, a Leine és vasut mellett, termékeny vidéken (1890) 23689 lakossal, posztó- és pamutszövéssel, kefekötéssel, fizikai és optikai eszközkészítéssel. A csinosan épült város legjelentékenyebb épületei és emlékei: az egyetemi épületeken kivül a régi városháza, IV: Vilmos ércszobra és Wöhler bronzszobra. Hiressé G.-t az egyeteme (Georgia Augusta) teszi, amelyet 1734. III. György alapított és 1737 szept. 17-én nyitottak meg. Tanárai közül a legkiválóbbak voltak: Blumenbach, Heeren, Gauss, Müller Ottfried, a Grimm testvérek, Gervinus, Herbart, Waitz, mindannyian európai hirü tudósok, akiknek működése a Georgiai Augustát egy időben Németország leglátogatottabb egyetemévé tették több mint 1000 hallgatóval. Azonban, midőn 1837-ben hét tanárt, akik az 1833-ki göttingai alkotmány egyoldalu megváltoztatása ellen tiltakoztak, elbocsátottak: a hallgatóság csökkenni kezdett. 1893-ban volt 117 tanár s docens és összesen 786 hallgató. Az egyetemi könyvtár egyike a leggazdagabb könyvtáraknak (450000 kötet, 14400 térkép és 5250 kézirat). Az egyetemmel ezenkivül össze van kapcsolva egy-egy teologiai, filozofiai, folologiai, archeologiai, történelmi, matematikai és fizikai szeminárium, többféle orvosi és természettudományi intézet, klinika és laboratórium; régiség-, érem-, kép- és egyéb gyüjtemény, egy nagy botanikus kert, csillagvizsgáló és egy mezőgazdasági intézet. Ugyancsak az egyetemmel áll összeköttetésben az 1750-ben alapított tudományos társulat, amelynek felügyelete alatt jelenik meg a Göttingische Gelehrte Anzeigen Németország legrégibb kritikai folyóirata. 1893 óta néhány docens a nők számára is tart előadásokat. A G: mellett emelkedő 164 m. magas Hamm-hegyen Bismarck tiszteletére 1894. muzeumot és tornyot emeltek. Az okiratok 953. tesznek már G.-ról említést. 1261 után hosszabb ideig székhelye volt a braunschweig-lüneburgi hercegeknek. 1626 aug, 2. a reformációhoz szító várost Tilly elfoglalta; a császáriak birtokában is maradt, mig 16332. a svédek el nem foglalták. Ezen idő alatt régi fényét teljesen elvesztette és uj lendületnek csak az egyetem fölállítása után indult. 1807-13-ig a vesztfáliai királysághoz tartozott. V. ö. Unger, G. und die Georgia Augusta (1861); Kalkner, Göttingen (1890); Brandes, Die reformierte Kirche in G. (8194); Muhlert, Abriss der Gesch. von G. (1894).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is