vagy Göttingai költők köre, Göttingában tanuló fiatal költők
köre, kik bár jellemre eltérnek egymástól, Klopstocknak s a német hazafias
költészetnek határtalan tisztelői voltak és a német szabadságért rajongva, a
francia műveltséget, melynek képviselőjéül Wielandot tartották, megvetették,
ellenben az angol költészetet, a népdalt és az ó-német szerelmi költészetet
utánozták. Midőn Voss 1772 tavaszán Göttingába ment, ott már több ifju költőt
talált, kik Boie elnöklete alatt összejövén, egymásnak verseiket fölolvasták és
megbirálták. Boieval, ki a Göttinger Musenalmanach kiadója volt, levelezésben
állottak: Ramler, Knebel, Denis, Wieland, Gleim, Jacobi, Michaelis, Dusch,
Ebert, Lessing. Weisse és mások. Egy kirándulás alkalmával, Weende faluban,
1772 szept. 12., Voss Miller, Hahn, Hölty és Wehrs örök barátságot fogadtak. Ettől
fogva gyüléseiket, melyek elnöke Voss lett, rendszeresen megtartották és az
elfogadott műveket fekete könyvbe vezették be. Bürger is irt oda dolgokat,
anélkül, hogy a társasághoz tartozott volna. 1772. Stolberg Keresztély és
Frigyes Lipót grófok is a körbe léptek, kiknek révén az istenített Klopstockkal
levelezésbe jöttek. Ennek 39-ik születésnapját 1773 jul. 2. jellemző módon
ülték meg: az asztalfőn székre elhelyezték Klopstock összes műveit, alája
széttépve Wieland Idris-ét, Klopstockot éltették, Wieland arcképét pedig
elégették. 1774. Klopstock, Karlsruheba utazván, meglátogatta a kis kört,
melynek ekkor már Leisewitz is tagja volt. Voss, ki a kör lelke volt, 1775
tavaszán elhagyta Göttingát, nemsokára az egész szövetség fölbomlott, ár még
egy ideig költői munkásságuk Boie Musenalmanach-jában látott napvilágot. A
göttingai költők körének történetét legjobban Vossnak Brücknerhez. Boiehoz és
menyasszonyához irt levelei világítják meg. A Hainbund (ligetkör) nevet
Klopstock adta a körnek.
Forrás: Pallas Nagylexikon