Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gottsched... ----

Magyar Magyar Német Német
Gottsched... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gottsched

1. János Kristóf, német tudós és iró, szül. Judithenkirchben. Königsberg közelében 1700 febr. 2., megh. 1766 dec. 12-én. 14 éves korában a königsbergi egyetemre ment teologiát tanulni, nemsokára azonban kizárólag a szépirodalomra és filozofiára fordította idejét, 1724-ben Lipcsébe ment, ahol Mencke J. L. hires polihisztor fiai házitanítójául fogadta. Még ugyanezen évben habilitált itt egy Wolf szellemében irt filozofiai értekezéssel. 1726. a Görlitzer Gesellschaft szeniora lett, melyben a retorikát is gyakorolták a költészet mellett. 1730. a logikának és metafizikának rendkivüli, 1734. rendes tanára lett. 1729-1740-ig költészeti és irodalmi dolgokban Németország első szaktekintélye volt. Bodmer- és Breitingerrel való vitatkozásai után tekintélye csökkent és midőn elvakított önszeretete által Klopstockot és lessinget is megtámadta, neve gunynak és csufolódásnak tárgya lőn. Ezóta az irodalmi felfuvalkodottság, költői laposság példaképe volt, mig ujabb kutatók (Gervinus, Wackernagel, Danzel) érdemeit kellően méltatták. Irodalmi működését Lipcsében kezdte, első nagyobb műve: Die vernünftigen Tadlerinnen (Halle és Lipcse 1725-26), ezt követték: Der Biedermann (Lipcse 1727); Beiträge zur kritischen Historie der deutschen Sprache, Posie und Beredsamkeit (u.o. 1732); neuer Büchersaal der schönen Wissenschaften und feien Künste (u.o. 1751-62.) Mint költő a dráma terén ért nagyobb sikert; az izléstelen, durva bohózatokat (Hanswurst) ő szorította le a német szinpadról. Szinművei: Deutsche Schaubühne nach den Regeln der alten Griechen und Römer eingerichtet cimen jelentek meg; ezeknek szabályossága és száraz józansága majdnem kétségbeejtő. Nagyobb irodalmi becse van a Nötiger Vorrat ur Geschichte der deutschen dram. Dichtkunst c. művének, melyben az 1450-1760-ig megirt összes német drámák tartalma és birálata foglaltatik. Számos kisebb iraton kivül még a következő fontosabb tankönyveket irta: Aus führliche Redekunst (Hannovera 1728); Versuch einer kritischen Redekunst for die Deutschen (Lipcse 1730) és Grundlegung einer deutschen Sprachekunst (u.o. 1748).

2. G. Lujza Adelgund Viktoria (Kulmus), az előbbinek felesége, szül. Danzigban 1713 ápr. 11., megh. Lipcsében 1762 jun. 26. Szellemes és művelt nő, ki több fordításon kivül sok jobb francia darabot, főkép vigjátékot dolgozott át. Ismertebb vigjátékai: Pietisterei im Fischebeinrocke és hausfranzösin. gazdag kedélyvilágáról Runkel barátnője által kiadott levelei tanuskodnak (Drezda 1771-72, 3 köt.). Költeményeit életrajzával férje adta ki (Lipcse 1763). V. ö. Schlenther, Frau G. und die bürgerliche Komödie (Berlin 1885).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is