Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Götz... ----

Magyar Magyar Német Német
Götz... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Götz

1. Hermann, német zenész, szül. Königsbergben 1840 dec. 17., megh. a Zürich melletti Hottingenben 1876 dec. 3. Der Wildespenstigen Zähmung c. operájával lépett fel (Mannheim 1874 okt. 11.), de ennek becsére csak évek mulva Herbeck figyelmeztette a művészvilágot, ki a dalmüvet Bécsben elő is adatta. Tőle való opera még: Francesca da Rimini (melynek 3-ik felvonását Frank Ernő fejezte be;u. o. 1877 szept. 30.). Irt egy szimfóniát (F-dur), egy Nanie c. kantátét, egy nyitányt, egy hegedü-concertet, egy zongorára (4 kézre) való szonátát, a 137. zsoltárt karra skamara-zenedarabokat.

2. G. János (Götzen) gróf, császári tábornok a harmincéves háboruban, szül. 1599., megh. 1645 márc.6. Lüneburgi nemes és protestáns családból származott s 1626-ig a protestánsok részén küzdött. Ekkor Walenstein hadseregébe állott s miután a katolikus hitre tért, előbb bárói, majd grófi rangot kapott. A nördlingeni győzelem kivivásában fő része volt s nem sokkal később, 1636. bajor szolgálatba lépett, de midőn Breisachot felmenteni akarta, 1638 augusztus 9. Wittenweiernél megveretett. Miután Breisach felmentésére második kisérlete is meghiusult, amiért hadi törvényszék elé is állították, 1640. ujra császár szolgálatba lépett. Sziléziában szerencsésen harcolt, 1644. pedig a magyarországi császári csapatok parancsnokságát vette át s I. Rákóczi György hadait több kisebb győzelem után a Vág folyótól Kassáig szorított vissza. 1645 tavaszán a Csehországban előrenyomuló Torstenson elé sietett s márc. 6. a jankaul ütközetben elesett. Alapítója lett a Csehorzágban és Sziléziában nagybirtokos gróf G. családnak.

3. G. János Miklós, német költő, szül. Wormsban 1721 jul. 9., megh. Winterburgban (hol 1776 óta szuperintendens volt) 1781 nov. 4. 1742. házitanító és házi prédikátor Emdenben, 1744. Forbachban (Lotaia), 1748. a Royal-Allemand-féle francia ezrednél lett tábori lelkész, melynek Flandriában és Brabantban viselt hadjáratait ő is végigküzdötte. Utóbb hornbachi prédikátor, 1761. winterburgi szentszéki tanácsos lett. Uz-zal együtt lefordította Anakreon ódáit: Oden Anakreons reimlos (Frankfurt és Lipcse 1746, 2. kiad. Karlsruhe 1760). Életrajzzal ellátott költeményeit: Gedichte, Ramler adta ki (Mannheim 1785, 3 köt., uj kiad, 1807). V. ö. Voss. J. H., Biriefe über G. und Ramler (Mannheim 1809); Schüddekopf, Briefe von und an J. H. G. (Wolfenbüttel 1894).

4. G. Tivadar, német festő, szül. Lieschenben (Szilézia) 1826 dec. 14., megh. Drezdában 1892 jul. 21. A szász hadseregben szolgálván, az 1849-ki slezwig-holsteini hadjárat alkalmával a katonaéletből több vázlatot vett föl, melyekből később festményeket készített. Mint egy szász vadászzászlóalj parancsnoka, résztvett 1870-71. a csatában, utóbb alezredes lett s 1872. nyugalomba vonult. Festményeinek tárgyát leginkább a német háboruk jeleneteiből vette. Számos ilyen nagy csataképe van.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is