Gourgaud
(ejtsd: gurgó), Gáspár, báró, francia tábornok, szül.
Versaillesban 1783 szept. 14., meghalt Párisban 1852 jul 25. 1802. mint
tüzérhadnagy lépett a hadseregbe; kitünt Austerlitznél, Jenánál és kiválóan
Wagramnál. 1812. mint szolgálattevő tiszt követte Napoleont az orosz
hadjáratba. A briennei ütközetben megmentette a császár életét s ezért
ezredessé neveztetett ki. Az első restauráció alatt az első dandár táborkarának
főnöke lett, de Napoleon visszatérése után hozzácsatlakozott s mint hadsegéde
küzdött Waterloonál. Ezután a császárt Rochefortba kisérte s átvitte Angliába
ennek levelét a regensherceghez. Elkisérte Napoleon Szt. Ilona-szigetére is, de
mivel a császár egy másik kisérőjével összeveszett 1818. visszatért Európába és
Angliában élt. Közbenjárt, de sikertelenül, Napoleon szabadonbocsáttatásáért
Mária Lujza császárnénál és az Aachenben összegyült uralkodóknál. Leirta az
1815-iki hadjárat történetét (Récit de la campeagne de 1815, Páris 1818), de
mivel a waterlooi csata elbeszélését Wellington a maga személyére sértőnek
találta, Franciaországból kiutasíttatott s csak 1821. nyert ismét engedélyt a
visszatérésre. Ségur hires munkájának (Histoire de la grande armée, Páris 1825)
birálatáért (Examen critique) párbaja volt a szerzővel; majd Walter Scott
keveredett G.-val irodalmi harcba, Napoleonról irt története miatt. 1823.
kiadta Montholonnal Napoleonnak emlékiratait (Mémoires de Napoelona
Sainte-Hélene). A juliusi forradalom után a párisi tüzérség parancsnoka, 1835.
tábornok és a király hadsegéde lett. 1840. tagja volt azon bizottságnak, mely
Napoleon hamvait Szt. Ilona szigetéről hazaszállította. 1848 okt. a párisi
nemzetőrség első legiójának ezredesévé, 1849. pedig képviselővé választották.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|