Goyaz
1. Brazilia egyik állama, Para, Matto-Grosso, Maranhao
Piauhy, Bahia és Minas Geraes közt, 747311 km2 területtel, (1888)
211721 - 1 km2 -re 0,3 - lak. Ezen nagy területen a Tocantins D-ről
É-nak átfolyik és részint közvetlenül, részint az Araguaya utján csaknem összes
vizeit fölveszi magába. Ahol a Tocantins forrásfolyói, az Uruhu, a Paranatinga
stb. fakadnak, ott emelkednek a Serra das Vertentes-nek Serra dos Pirencos,
Escalvada, Santa-Martha nevü részei; legmagasabb csúcsuk (2932 m.) a főváros
közelében van. A Cordilheira Grande az Araguaya és a Tocantins között huzódik
el. Egyebütt e braziliai állam nagyobbára magas fensikokból (chapados) áll. A
legalacsonyabban fekvő részek a folyamok melléke és különösen az Ilha
Santa-Anna, a Tocantinsnak Braco Menor és Braco Maior nevü ága közt fekvő
sziget. A földet nagyobbára legelők (campos) alkotják és ezért az
állattenyésztésre nagyon alkalmas. A folyamok mentén azonban a talaj termékeny;
itt vannak nagyobb ültetvények is, amelyekben dohányt, kávét, kakaót és
cukornádat termesztenek. Az erdők nagyobbára gyérek, ugynevezett catinga--k.
nagy területek teljesen lakatlanok. Az arany- és gyémántmezők, amelyek először
vonzottak magukhoz európai telepeseket (1670. Correa Manuelt, 1862. Bueno da
Silvát), ki vannak merítve. Egyedüli közlekedő utakul a két nagy folyója
szolgál, amelyeken gőzösök is járnak.
2. G. vagy Villa-Boa-de-G., az ugyanily nevü braziliai állam
fővárosa a Vermelho mindkét partján, a d. sz. 16° 20" alatt, püspöki székhely,
mintegy 7000 lak. Az egyenes és széles utcákból álló várost Brazilia
belsejében, ámbár terv nélkül épült, a legszebbnek tartják.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|