Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gőzhajó steamboat
gőzhajó steamer
gőzhajó steamship

Magyar Magyar Német Német
Gőzhajó... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gőzhajó

(ném. Dampfschiff; ol. vapore, piroscafo; ang. steam-ship, steamer) Minden oly hajó, melyet egy vagy több, a hajón levő gőzgép hajt. A mótor minősége szerint háromféle gőzöst lehet megkülönböztetni, ugymint kerék-G.-t, csavar-G.-t és hidraulikus nyomásu G.-t. A kerék-G.-n, mely a legrégibb G., többnyire két - egy közös tengelyen, a hajó oldalfalazatán kivül forgó - lapátkerék képezi a mozgató erőt; kerekenkint külön tengely csak akkor alkalmazhatik, ha mindegyik kereket egy külön gép hajtja, amilyen vajmi ritkán található.

Néha csak egy lapátkerék képezi a mótort, mely esetben a kerék a hajó hátulján, tatján van elhelyezve. Ezen tatkerék-gőzhajók szük helyeken, tehát folyamokban előnyösebbek, mint a rendes kerék-gőzhajók, amennyiben nem oly szélesek, illetve kerekükkel és ezek dobjaival nem szélesbítik a hajótestet. Minden kerék-gőzhajó tengelye a hajó hosszvonalára keresztbe fekszik és oldalkerék-G.-knál a két végén, a hajótesten kivül, egy-egy lapátkereket hord. A kerekek átmérője a hajó által megtartandó menetgyorsaságnak megfelelőleg, a lehető legnagyobb; a lapátokból legjobb esetben három merüljön egyszerre a viz alá, illetve ha a középső lapát függőlegesen áll a vizben, a két szomszédlapát meg éppen merüljön. Vannak állandó és mozgó lapátokkal ellátott kerekek: ez utóbbiaknak lapátlapjai a kerék forgásával egyenletesen szintén mozognak és pedig akként hogy a vizből való kiemelkedésnél, valamint a vizbemerülés pillanatában a lapátok a lapnak élével (függőlegesen a viz felszinére) emelkednek a vizből vagy merülnek a viz alá, melynél fogva - bár több javítást igényelnek, mint az állandó lapáttal biró kerekek - nagyobb gyorsasággal hajtják a hajót (Morgan-kerék). A kerék-G.-nak mozgása az elmerült lapátoknak a viz ellen való nyomásából keletkezik. Ezen nyomás nagysága ugy a kerékforgás gyorsaságától, valamint a merülő lapát felületének nagyságától függ. A hadi tengerészeteknél, melyeknek hajói a jelenben már csaknem kivétel nélkül mind G.-k, a kerék-G. már csak gyér számban találhatók; rendesen yacht, avizóhajó, vagy kikötő-őrhajói stb. minőségben, miután a viz felett levő kerékmótorok az ellenség tüzének nagyon ki vannak téve és sokszor egy a kerekekbe jól célzott golyó a G.-t harcképtelenné teheti. A kereskedelmi tengerészetnél, kivált a tengerentuli utazásokra is nagyon ritkán használják már kerék-G.-kat. Ellenben folyamhajózásnál és a belvizeken való hajójáratoknál a kerék-G. igen elterjedt, miután itten a viznek sokszor sekély volta a csekélyebb merülésü hajónak ad előnyt, egy csavar-G. pedig csavarja és annak működése folytán is mélyebbre merül már mint egy hasonnagyságu kerék-G. Ez utóbbi oly sekély vizben még mindig mehet, ahol a csavar-G.-nak mótorja már feneket ér és könnyen megsérülhet. A kerék-G.-k tulajdonképeni hazája mostanában Észak-Amerikának nagy kiterjedésü belvizei, ahol e G.-knak száma jóval felülmulja a csavar-G.-két, és mint komphajók vagy partjáratu hajók a méretek tekintetében is ritka nagyságuak. A Fallriver-Stonington és más társaságok vonalain járó ugynevezett palota-hajók mind kerék-G.-k s rajtok 2000 utas egész kényelemmel elhelyezhető. A gőzhajó második neme a csavar-G., vagy egyszerüen csavargőzös, melynek feltalálási ideje 30 évvel esik későbbre mint a kerékgőzösé. A csavargőzösök az építési rendszer valamint a gép és a mótor tekintetében, lényegesen külömböznek a kerékgőzösöktől. (A mótor illetőleg lásd Propeller.) A csavarnak használata egy viz alatt hátul mindinkább keskenyedő hajótestet igényel, hogy ez által a viz a csavarhoz könnyebben tódulhasson. A legtöbb csavargőzösnél a csavar egy a csavar és a kormány-tőke között fekvő térben, kivágásban mozog és szárnyainak száma kereskedelmi hajóknál 3 és 4, hadihajóknál azonban többnyire csak 2, miután hadigőzösök sokszor vitorlával is mennek és ez alkalommal, ha a csavar nem emelhető ki a vizből (l. Csavarkut) ugy állíttatik, hogy szárnyai a hajó előrehaladását lehetőleg kevéssé gátolják. A csavartengely ott, ahol a hajóból a vizbe ér, egy tömőszelencén át vezettetik, mely a viznek a hajóba való nyomulását megakadályozza. A tengely többnyire több részből áll; a legelől lévő része, a hajótengely, a gőzgép által forgattatik, mig a hátsó részének végén, a vizben a csavar ül. Az első és hátsó tengelyrészt nagyobb hajókon egy vagy több összekötő tengelydarab egyesíti. A csavar által létrehozott nyomás a tengelyágyakra (nyomó-ágy) hat, mely aztán ezt a hajótesttel közvetíti. A csavarnak hatása a hajónak merülésétől kevésbbé függ mint a kerék-mótornál, mert a csavarnak mindig a viz alatt kell forognia és szárnyai a vizre folytonos nyomást gyakorolnak; a keréklapátok időközönkinti elmerülésének és ujbóli kiemelkedésének hátrányai a hajócsavart nem érintik. Hadi célokra a csavar láthatatlan helyénél fogva, valamint azért is, hogy a hajó oldalainak más célra való kiaknázását (p. lövegeknek felállítására) megengedi, sokkal előnyösebb, mint a kerék-mótor. Ellenben veszélyeztetve van a csavar sekély vizbeni hajózásnál, további hátránya pedig az, hogy működési helyénél fogva esetleges javítások rajta csak nehezen vagy csak olyformán eszközölhetők, ha a hajó a dockba jön.

1862 óta már oly hajókat is építenek, melyeknek két csavarja van. Ezeknél a csavartengelyek nem a hajó hossz-középvonalában, hanem ettől oldalt jobbra és balra fekszenek, illetve a csavarok a hajó hátulján oldalt lévén, a kormány mindkét oldalán egyenletesen működnek. Ezen szerkezet leginkább a hadihajókon talált alkalmazást, ugy annyira, hogy a jelenkornak modern hadihajói már mind ikercsavarokkal vannak ellátva, habár a csavartengely külső végének a hajótesthez való erősítése sokszor nehézségekbe is ütközött. A csavaroknak egymásután, egy irányban való elhelyezése nem előnyös, amennyiben a hátulsó csavarnak mindig az első csavarnak felkavart, tehát már mozgó vizében kellene dolgoznia, mely által hatása jóformán megszünnek. Az ikercsavaroknak egyik főelőnye abban rejlik, hogy egy tengelytörés előfordultával a hajó a másik csavarral, bár jóval kevesebb gyorsasággal, de még mindig menetképes marad, továbbá az, hogy a hajónak kormányképessége, oldalmozdulatainak gyors kivitele az ikercsavaroknak megfelelő működtetése által nagyban fokoztatik, végre az ikercsavarok a hajótestet nem rázzák annyira, mint egy közönséges csavar és ennélfogva a hajótestnek összeköttetései is aránylag kevésbé szenvednek. Hogy az ikercsavarok a hajónak nagyobb sebességet kölcsönöznek, az tagadhatatlan, de ezen előny viszonyítva a csupán egy csavarnak használatához, csak aránytalanul nagyobb költségek által érhető el. A jelen időben már oly csatahajókat is építenek, melyeknek három gépe és csavarja van.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is