Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gőzhajózás... ----

Magyar Magyar Német Német
Gőzhajózás... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gőzhajózás

(ném. Dampfschiffahrt; ol. navigazione a vapore; ang. steam navigation) A hajózásnak azon neme, melynél a természetes mozgató erőt a gőz erejével helyettesítik. A G. a széltől és áramlatoktól nagy mértékben független, amiért is a menetgyorsaságnak, vmint az utazásnak időtartama v. szükséges megszakítása az elementáris viszonyok által csak kevéssé függvén, a gőzhajó céljának eléréséhez mindenkor a legrövidebb utat választhatja. A G. leginkább oly terheknek szállítására alkalmas, melyeknél a gyors és időközök szerinti pontos megérkezés, valamint az üzemtőkének lehető megtakarítása képezi a szállításnak fő faktorát. Miután a gőzhajók a lég- és tengeráramlatokat uticéljoknak elérésére szintén felhasználják, egyrészt a menetgyorsaság fokozódik, másrészt pedig a mozgató erőnek előállítási költségei is kevesbednek.

Az első G., mely eredménnyel működött és komolyabb céloknak elérésére törekedett, a Fultoné volt a Hudsonon, New York és Albany között, 1807-ben. Néhány év mulva ezen figyelmet keltő ujítás a hajózás terén Európában is utánzatra talált a Glasgow és Greenock között közlekedő Komet hajóval. 1820. Angolországnak 35 gőzhajója volt, 1836 már 388, 1819. a Savannah nevü hajó volt az első gőzhajó, mely Savannahból 26 nap alatt az atlanti-tengert átszelve Liverpoolba érkezett és onnan Stockholm érintésével Kronstadtba utazott, gőzerejét ez azonban csak akkor használta, ha a vitorlákkal elért menetsebesség óránként a 4 tengeri mérföldet meg nem haladta. Csaknem husz év mult el, mig ezen első kisérletet egy másik követte, illetve mig 18838. a Great-Western és Syrius gőzhajók Bristolból New-Yorkba, és onnan visszautazva, megvetették alapját az első transatlantikai gőzhajózási vonalnak. Liverpool városa, vitorlás postahajói által érdekelve - miután ezek a gőzhajók által értékükből sokat vesztettek -, a következő évek folyamán azon törekedett, hogy hasonlólag Bristolhoz, gőzhajózási vonalat létesítsen, ami teljesen sikerült is, mert idővel ezen város lett az oceán-gőzhajózási vonalainak és az Atlanti-tenger kereskedelmének, de legkivált azon vonalaknak gócpontja, melyek Amerikába közlekednek. 1840. jul. a hires Cunardline innen kezdte meg meneteit Halifax és New-York között. 1842. dec. 16. Angolországból indult ki az első gőzhajó a földnek körülhajózására; ugyanez évben Angolországnak már 1000 gőzhajója volt, ma már csaknem ötször annyia van. A belvizeken való G.-nak leginkább oly államokban van nagy jelentősége, melyek folyamokban, csatornákban, tavakban gazdagok. Ily államokban a vizi-utak kezdetben az egyedüli, sőt még később is a legjelentékenyebb közlekedési utak maradtak s a rajtok való G., a gőzhajóforgalom, már a civilizáció tekintetében is nagy jelentőséggel bir. Ily feladat jutott a Dunának és Volgának Európa keleti részén; Észak-Ameerikában a Misszisszippinek, Missourinak, Szt. Lőrinc-folyamnak, az Erie-, Michigan-, Huron-tavaknak, mielőtt ottan a vasutnak hálózata oly nagy kiterjedéssel birt volna, mint a jelen időben; Braziliában az Amazon folyó gőzhajózási vállalatai a terjedő kulturának oszlopát képezik, és Afrika belsejének megösmerése, felderítése a G. által már csak idő kérdésének tekinthető. Gazdag kulturális államokban azonban a folyamok mentén már évek óta a vasut vezet, és igy a szárazon és a vizen mozgó gőzgépek egymással a szállításban vetekedhetnek. A szárazföld által többé v. kevésbbé körülzárt európai tengereken, mint az északi és keleti öbölben, a Közép- és Fekete-tengeren, ugy Afrikában, valamint Ausztráliában is a parti hajózásnál a G. a vitorlahajózással vetekedik, amennyiben ennél a vitorláshajók száma még tulszárnyalja a gőzhajókét. A legnagyobb kiterjedésnek a G. kétségkivül a sik tengeren örvend, ahol a világkereskedelemnek legfontosabb eszközét és legjelentékenyebb előmozdítóját képezi. Tény, hogy a jelen időben a vitorlahajózás krizissel küzd, mert mindazon előnyök, melyeket a tengerészeti földrajz és meteorologiában tett haladás a vitorláshajóknak biztosított, a gőzhajók által is elérhetők és könnyebben kiaknázhatók, amiért is a szállításokkal való megbizatás mindinkább a gőzhajó javára esik, ugy hogy a vitorlás- és gőzhajók közötti számarány az utóbb nevezett javára folyton gyarapodik. Erre utal még a világkereskedelem folytonos kibővítése, irányszálainak gyarapítása is. A tőzsdéken divó különbségi üzletnek gyors lebonyolítása az árunak gyors megérkezését követeli, különösen értékes áruknál, amelyeknél a szállítási időre eső kamatveszteség is számba jön; ezért egy gőzhajónak szállítmányát leginkább értékesebb áruk és spekuláció-tárgyak képezik. Azon gőzhajók, melyeknek megérkezése az egyes kikötőkben megszabott időhöz kötve nincsen, képezik az árugőzhajó-vonalakat; mig azok, melyek rendes időközökben közlekednek, értékes áruknak gyors szállítását eszközlik, utasokat visznek és postát közvetítenek, az ugynevezett gyorshajó- v. postagőzhajó-vonalak. E két vonal azonban egyaránt támasza, elősegítője a tengerentuli kereskedelemnek. Kivévén az ázsiai nemzetiségeket, a postahajó-forgalomnak közvetítésében minden kulturnemzet tevékeny részt vesz, az elsőbbség azonban az angolokat illeti, kiknek postahajó-vonala szám szerint a legnagyobb. Utána következnek: Franciaország, Németország, Olaszország, Észak-Amerika, Hollandia, Ausztria-Magyarország, Spanyolország, Belgium stb., mely államoknak mindannyia bővíteni és terjeszteni óhajtván kereskedelmét, összeköttetéseit, egymással uj hajózási vonalaknak létesítésében és uj, a modern kivánalmak és igényeknek megfelelő hajók építésében vetekszik.

A már létező postahajó-járatoknak nagyobb része állami segélyezés alapján jött létre, miután életbeléptetésök előtt az illető államokkal fennálló forgalmi viszonyok még csaknem a keletkezés stádiumában lévén, a személyforgalom, valamint az áruknak szállítása egymaga a hajójáratoknak költségeit nem fedezhette, amiért is az állam által szubvencionáltattak, legalább addig, mig a forgalomnak nagyobbmérvü fejlődése következtében több vonal az állami segélyezést nélkülözhette. Mindazonáltal még most is a gőzhajózási társaságok fentartásához és pedig nagyobbrészt a postaszállításért fizetendő dijak alakjában. Az évi segélyezés, melyben az egyes államok G.-i társulataikat segítik, megközelítőleg a következő:

A magyar kormány az Adria fiumei G.-i társaságot évenkint 1140000 koronával segélyezi.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is