Gőzsürüség
azon szám, mely megmutatja, hányszor nehezebb a gőz, mint
ugyanolyan térfogatu levegő ugyanaazon nyomás és hőmérséklet mellett. Ennek
meghatározására Gay Lussactól eredő és Hofmanntól javított eljárás szerint
barometercső üres terébe (melynek csöve köbcentiméterekre van beosztva) kis
üvegedényt engednek fölszállani, mely az elgőzölgésre szánt folyadékból megmért
mennyiséget tartalmaz és köszörült üvegdugóval van ellátva. A barometercső
tágas csővel van körülvéve, melyen keresztül kis akazánból valamely folyadék
gőze hatol, melynek hőfoka ismert. A melegítés következtében a kis edény
folyadéka tágul, kinyomja a dugót és teljesen gőzzé változván, a körülvevő gőz
hőfokára emelkedik. A gőz sulya a folyadék megméréséből ismeretes; térfogata a
beosztott barometercsövön leolvasható: nyomása az egyidejüleg megfigyelt
barometerállsá és a gőz alatti higanyoszlop magasságbeli különbsége. Igy minden
adat megvan ahhoz, hogy a gőz sulyát avele egyenlő térfogatu levegőével össze
lehessen hasonlítani. nehezen gőzölgő testekre nézve Dumas a következő eljárást
alkalmazta: Üveggolyó finom nyilásu heggyé van kihuzva. Először levegővel telve
mérik, azután az elgőzölgésre szánt anyagból tesznek bele keveset s alkalmas
olaj- v. vizfürdőben meghatározott hőfokig hevítik. Az anyag gőzzé változik, a
gőz kihajtja a levegőt s midőn az egész anyag gőzzé vált, a golyóban csupán gőz
van, melynek nyomása a külső levegőével egyenlő: ez tehát a barométeren
leolvasható. A vékony nyilás hegyét ekkor beforrasztják s a gőzzel telt golyót
ujra mérik. Ezután viz alatt letörik a nyilás hegyét; a légnyomás a vizet a
golyóba hajtja és uj mérés megadja a golyó térfogatát, mert ahány grammot nyom
a viz, annyi köbcentiméternyi a köbtartalma. A levegővel telt golyó sulyából
meg lehet kapni a levegőnek s igy magának az üveggolyónak sulyát is. Ezzel a
szükséges adatok megvannak.
Meyer Viktor eljárása szerint kétszáru üvegcső, melynek
szélesebb szára fölül be van forrsztva, egészen higannyal töltetik meg.
Valamely megmért folyadékot bedugaszolt üvegedénykében az alzárt csőbe engednek
felszállani s az egészet forró kén gőzének teszik ki. Az üvegcse felnyilik s a
folyadék gőze vele egyenlő térfogatu higanyt szorít ki. Ennek sulyából meg
lehet határozni a gőz térfogatát, mig nyomása egyenlő a barometerállással,
hozzáadva azon higanyoszlop magasságát, mely a kifolyás megtörténte után a nyitott
szárban a másik szár higanya fölött még megmaradt. Ezen adatok ismét elegendőek
a gőzsürüség meghatározására. Mivel az Avogadro-féle törvény szerint egyenlő
térfogatu légnemü testek egyenlő nyomás és hőmérsék mellett egyenlő számu
molekulákat tartalmaznak, a gőzsürüségek a molekula-sulyokkal arányosak s
azokkal teljesen megegyeznek, ha levegő helyett hidrogénre vonatkoztatjuk,
melynek molekula-sulya = 2. Levegőre vonatkoztatva a következő testek
gőzsürüségei:.
Ammonia
|
0,59
|
Viz
|
0,62
|
Alkohol
|
1,61
|
Ecetsav
|
2,08
|
Kén
|
2,21
|
Éter
|
2,57
|
Benzol
|
2,75
|
Kloroform
|
4,20
|
Terpentinolaj
|
4,76
|
Brom
|
5,54
|
Kéneső
|
6,98
|
Jód
|
8,71
|
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|