Gőzsürüség

azon szám, mely megmutatja, hányszor nehezebb a gőz, mint ugyanolyan térfogatu levegő ugyanaazon nyomás és hőmérséklet mellett. Ennek meghatározására Gay Lussactól eredő és Hofmanntól javított eljárás szerint barometercső üres terébe (melynek csöve köbcentiméterekre van beosztva) kis üvegedényt engednek fölszállani, mely az elgőzölgésre szánt folyadékból megmért mennyiséget tartalmaz és köszörült üvegdugóval van ellátva. A barometercső tágas csővel van körülvéve, melyen keresztül kis akazánból valamely folyadék gőze hatol, melynek hőfoka ismert. A melegítés következtében a kis edény folyadéka tágul, kinyomja a dugót és teljesen gőzzé változván, a körülvevő gőz hőfokára emelkedik. A gőz sulya a folyadék megméréséből ismeretes; térfogata a beosztott barometercsövön leolvasható: nyomása az egyidejüleg megfigyelt barometerállsá és a gőz alatti higanyoszlop magasságbeli különbsége. Igy minden adat megvan ahhoz, hogy a gőz sulyát avele egyenlő térfogatu levegőével össze lehessen hasonlítani. nehezen gőzölgő testekre nézve Dumas a következő eljárást alkalmazta: Üveggolyó finom nyilásu heggyé van kihuzva. Először levegővel telve mérik, azután az elgőzölgésre szánt anyagból tesznek bele keveset s alkalmas olaj- v. vizfürdőben meghatározott hőfokig hevítik. Az anyag gőzzé változik, a gőz kihajtja a levegőt s midőn az egész anyag gőzzé vált, a golyóban csupán gőz van, melynek nyomása a külső levegőével egyenlő: ez tehát a barométeren leolvasható. A vékony nyilás hegyét ekkor beforrasztják s a gőzzel telt golyót ujra mérik. Ezután viz alatt letörik a nyilás hegyét; a légnyomás a vizet a golyóba hajtja és uj mérés megadja a golyó térfogatát, mert ahány grammot nyom a viz, annyi köbcentiméternyi a köbtartalma. A levegővel telt golyó sulyából meg lehet kapni a levegőnek s igy magának az üveggolyónak sulyát is. Ezzel a szükséges adatok megvannak.

Meyer Viktor eljárása szerint kétszáru üvegcső, melynek szélesebb szára fölül be van forrsztva, egészen higannyal töltetik meg. Valamely megmért folyadékot bedugaszolt üvegedénykében az alzárt csőbe engednek felszállani s az egészet forró kén gőzének teszik ki. Az üvegcse felnyilik s a folyadék gőze vele egyenlő térfogatu higanyt szorít ki. Ennek sulyából meg lehet határozni a gőz térfogatát, mig nyomása egyenlő a barometerállással, hozzáadva azon higanyoszlop magasságát, mely a kifolyás megtörténte után a nyitott szárban a másik szár higanya fölött még megmaradt. Ezen adatok ismét elegendőek a gőzsürüség meghatározására. Mivel az Avogadro-féle törvény szerint egyenlő térfogatu légnemü testek egyenlő nyomás és hőmérsék mellett egyenlő számu molekulákat tartalmaznak, a gőzsürüségek a molekula-sulyokkal arányosak s azokkal teljesen megegyeznek, ha levegő helyett hidrogénre vonatkoztatjuk, melynek molekula-sulya = 2. Levegőre vonatkoztatva a következő testek gőzsürüségei:.

Forrás: Pallas Nagylexikon