Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Grafikus st... ----

Magyar Magyar Német Német
Grafikus st... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Grafikus statisztikai ábrák

A statisztikának táblákban egybegyüjtött számadatai nehezen lévén áttekinthetők, ezeket rajzok, diagrammok által szokták világosabbá tenni. Ha például a főváros tiz kerületének halandóságát akarjuk ábrázolni, a rajz felületét a vizszintes tengely irányában tiz egyenlő hasábra osztjuk fel; minden hasábon aztán (vonalozás v. szinezés által) kitüntetjük azt a részt, mely a halálesetek számának megfelel (ha a rajz magassága 100 mm. és a legnagyobb halandóság 1000 eset, ugy egy milliméter magasság tiz halálesetnek felel meg). Ha a vizszintes tengelyt nem tiz egyenlő, hanem a kerületek különböző népessége szerint arányos részre osztjuk fel, a rajz sokkal tanulságosabbá vélik, mivel igy a diagrammnak (t. i. a rajznak vonalozás, vagy szinezés által kitüntetett részének) egész felülete áll arányban a halálesetek számához. Ez esetre azonnal megitélhetjük az egyes adatok sulyát is, azaz nem vagyunk kitéve azon veszélynek, hogy valamely jelentéktelen terület halandósága ép oly sullyal essék a latba, mint más, sokkal népesebb kerületé, mig másrészt a felületek összegezése kiadja az összes halálesetek tömegét. Ha a megfigyelendő tárgyak egymás közt valami sorrend szerint összefüggnek, magassági pontjaikat egy vonal által összeköthetjük: az igy keletkezett görbék igen hasznos szolgálatot tesznek a statisztikai oknyomozásban, különösen akkor, ha többrendbeli oknak különös egymásrahatását akarjuk kutatni. Az efféle kutatás a számokból lehetetlen lévén, az eddigiekben csak magarázó és népszerüsítő grafikai ábrázolás igen fontos oknyomozó eszközzé válik. Ha például az egyes hónapok halandóságáról van szó, az ábra vizszintes tengelyét 12 részre osztjuk. Minden részben egy pont által megjelöljük az illető hónapok halandósági fokát; e pontokat összekötvén, megkapjuk az év halandósági görbéjét, mely már önmagában is következtetni enged azon befolyásra, melyet az évszakok változása, igy tehát különösen a váltakozó hőmérsék, a halandóságra gyakorol. Ezen befolyás még világosabban felismerhető, ha az egyes hónapok hőmérsékét szintén görbében berajzoljuk, amidőn aztán a két görbe párhuzamos vagy ellentétes mozgása az oksági összefüggés legvilágosabb bizonyítéka. Fokozódik az ilyen diagramm haszna, ha még egyéb okok (p. a légnedvesség, vagy a barométernyomás) görbéit is berajzoljuk, Mind ezen diagrammok azonban csak egy tengelyben ábrázolják a vizsgálandó tárgyat. De vannak esetek, midőn a tárgy maga két tengelyt igényel, igy p. a natalitási táblában, hol a szülés valószinüsége két egyén korától függ és igy az egyik tengely az atyák, a másik az anyák kora szerint felosztandó. Ez esetre a mérce számára a harmadik (magassági) méret volna igénybe veendő, miáltal a diagramm testté, stereogrammá változik át (első izben Perozzo által szerkesztve). Ennek kikerülésére szolgálhat azon eljárás, hogy a táblás alaku alaprajzban a méreteket szinekkel jelöljük (mely rajzot tabellogrammnak nevezhetnők), vagy pedig hogy azon az egyenlő magasági pontokat görbék által összekötjük (ilyenek p. a születési táblában az isogének). Ha valamely eseménynek helyszerinti eloszlását térképre berajzoljuk, ezen rajzot kartogrammnak nevezzük. A kartogrammok vagy a meglevő politikai beosztáshoz alkalmazkodnak, vagy pedig természetes csoportok szerint haladnak. Ez utóbbi esetre a lehető legkisebb egységből, tehát lehetőleg az egyes községekből kellene kiindulni (Mayr földrajzi módszere).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is