Granada

1. Kasztiliához tartozó egykori királyság, amelyből 1833-34 után Almeri, Malaga és G. (l. ezeket) tartományokat alkották. A rómaiak idejében Baetica és Hispania Carthaginensis tartományoknak volt része. A középkorban a vandaloknak, alánoknak, svéveknek és a nyugoti gótoknak alkotta birtokát. Az arabok betörése után 755-től kezdve a Cordoba szultánságnak (929 után khalifatusnak) volt része. 1238. lett önálló mór királysággá az alhamar dinasztia uralma alatt. 1246. azonban már a kasztiliai királyok fenhatóságát el kellett ismernie. Midőn Mulej Hasszán 1481, a kikötött adó fizetését megtagadta, G. és Kasztilia meg Aragonia királyai közt 11 évig tartó háboru tört ki, amely 1492. Abu Abdullahnak, az utolsó mór királynak legyőzetésével, G. város elfoglalásával és a spanyolországi mór uralom megsemmisítésével végződött. V. ö. Lafuente y Alcantara, Hist. de G. (4 köt., 1843.).

2. G., spanyol tartomány a Földközi-tenger, Almeria, Murcia, Albacete, Jaen, Cordoba és Malaga közt, 12768 km² területtel, (1887) 484638 lak. (1 km² -re 38). G. Spanyolországnak minden tartományát, a természet szépségeit tekintve, felülmulja. Itt emelkedik a Pireneusi-félsziget legmagasabb hegysége, a Sierra Nevada, továbbá a Sierra Contraviesa, amelyet az előbbitől az Alpujarras nevü festői vidék választ el; Malaga határán van a Sierra Tejeda (2135 m.), Almeria határán a Sierra de Baza (1900 m.) és ÉK-en a Sagra (2400 m.). Mindezen hegyekről számos viz folyik alá, amelyek G. egy nagy részét valóságos kertté alakítják. Ezek nagyobb részét Genil viszi a Guadalquivirbe; a Guadalfeo egyenesen torkollik a Földközi-tengerbe és a tartománynak csak nagyon kis része tartozik a Segura vizkörnyékéhez. A föld nagyon termékeny: a közép-európai termékeken kivül szőllő, a déli gyümölcsök, olajfák mindenütt diszlenek, sőt a tenger mellett, különösen Almunecar, Salobrena és Motril közelében cukornádat is bőven termesztenek. A földből ólmot, rezet, sót, márványt és alabástromot bányásznak. A legjelentékenyebb ásványvizforrások: Alhama, Aliciun, Graena, Lanjaron, Baza. Az ipar még mindig csekély, kevés mennyiségü pamut- és gyapjuszövésre, szeszégetésre és cukorgyártásra szorítkozik. A kereskedelem sem élénk, mert a szárazföld felől nagyobbára nehezen járható hegyek zárják el; a tengerpart pedig több mint 100 km. hosszuságban magas sziklafalként emelkedik ki a vizből, csak rosszul védett kis kikötőknek hagyván helyet. A tartomány 13 partidora van fölosztva; fővárosa: G.

3. G., az ugyanily nevü tartomány fővárosa, érseki székhely, a Darro mindkét és a Genil É-i partján, a Sierra Nevada végső kiágazásain, 686 méter átlagos magasságban, vasut mellett, (1887) 73006 lak., posztószövéssel, papir-, bőr- és kalapgyárakkal. A házak és középületek három domb oldalán állanak amfiteátrumszerüen. A tulajdonképeni G. a város Ny-i, Antequeruela a D-i és Albaicin az ÉK-i részt foglalja magában. A Darro patakon számos széles és boltozott hid visz át. Néhány nagyobb, de eléggé kanyargós utca köti össze a különböző tereket, amelyek közül a trapezoidalaku nagy, 4 1/2 méter magas oszloppal diszített Plaza del Triumfo és a Plaza de la Constitucion a legjelentékenyebbek. Ezen nagyobb forgalmi utakon kivül azonban a város utcái nagyobbára szükek, hogy kocsi sem mehet rajtuk végig. A házak is még a mór építésmódra vallanak és nagyobbára márvánnyal vannak kipadozva. A szélesebb utcák a dombok alján huzódnak el. A székesegyház, amelynek építését 1529. kezdték meg, de teljesen be nem fejezték, a város közepén áll: öt hajóra van fölosztva; Cano, Ribera, Juan de Sevilla stb. képei diszítik; egyik kápolnájában látható Kat. Ferdinánd és Izabella sirja, továbbá Őrült Janka és Szép Fülöp mauzoleuma. A festő-akadémia és muzeum a régi Santo Domingo kolostorban, az egyetem pedig egykori jezsuita templomban van elhelyezve.

G. legnagyobb ékessége és a művészet egyik csodája az alhambra, amely a Darro és az Antequeruela nevü városrész közti dombot foglalja el. Tőle K-re a los Molinos patakon tul látható a Generalife, a mór királyok egykori nyaralója; ennek közelében egy dombon pedig a las Torres Bermejas. A város körül rendkivül termékeny sikság, vega terül el. A város gyönyörü fekvése miatt mondja a spanyol: Quien no ha visto Granada - No ha visto nada! (aki nem látta Granadát, nem látott semmit!). G. helyén, ott, ahol most a las Torres Bermejas áll, állítólag feniciai telep volt, amelyet Karnattahnak hivtak. E mellett alapították az iberek Illiberi telepüket, amely a rómaiak idejében fontos várossá lett. Az almoravida és almohada dinasztia korában érte el a legnagyobb virágzását. Abul-Hadsas uralma alatt e városnak legalább 40000 lakosa volt.

4. G., az ugyanily nevü departemento székhelye Nikaragua közép-amerikai köztársaságban. 35 km.-nyire Managuától, amellyel vasut köti össze, a Nikaragua-tó közelében mintegy 10000 lak., akik nagyobbára indusok és korcsok, köztük több az ügyes arany- és ezüstműves. Környékén szép kakao-ültetvények terülnek el. A széles, egyenes utcákból álló város, amelyet 1524. Fernandez de Cordova alapított, 1856. a köztársaság fővárosa volt. Csekély távolságban D-felé a kialudt vulkán, Mombacho emelkedik 1500 m.-nyire. Ennek egyik kitörése alkalmával a lávatömeg a Nikaragua-tóban egy félszigetet alkotott, amelynek folytatásául szolgál valami száz kisebb sziget és zátony; Coralles v. las Isletasnak hivják őket; szép növényzet takarja.

Forrás: Pallas Nagylexikon