Gránátos

XVI. század közepétől a mult század vége feléig oly erős katonák, akik, főleg erődítések megvédése alatt, robbantó anyaggal megtöltött, vasból öntött ürgolyókat (kézi gránátokat) hajítottak az ellenség közé; minden G.-nak kézi bőrtáskában négy v. öt ily kézi gránátja volt; a bőrtáskát tartó vállszijra erősített pléhpajzson égett egy kanóc, amellyel a kézi gránát gyujtólyukába alkalmazott, 30-40 másodperc alatt elégő gyujtókanócot gyujtotta meg s azután a gránátot az ellenséges csapatok közé hajította. Hadseregünkben 1860-ig minden - akkor 6 századból álló -a zászlóaljnak jobb szárnyszázadát G.-okból képezték; mozgósításkor az ezred négy G.-századából G. zászlóaljat állítottak össze s minden zászlóalj a kilépett G.-század helyett egy uj századot állított össze a többi 5 század kereteiből és tartalékosokból. A G.-ok majdnem minden hadseregben különösen magas fejfedőt viseltek: vagy medvebőrös (nálunk) v. sárgaréz-pléhes (porosz) süvegeket. I. Napoleon még lovas G.-csapatokat is szerveztetett, amelyek különösen kiválogatott, régen szolgáló lovaskatonákból és tisztekből állíttattak össze s oly bátran harcoltak, hogy a francia seregben közmondássá vált: « bátor, mint egy gránátos» (Il est brave comme un grenadier).

Forrás: Pallas Nagylexikon