Grand

Miklós, méhész, szül. Rékáson 1837., megh. Buziáson 1893. mint orsz. méhtenyésztési felügyelő, hol 25 éven át mint néptanító is működött, miközben mellékfoglalkozásul eleintén a gyümölcsfatenyésztés és selymészettel, utóbb a méhtenyésztéssel a legeredményesebben foglalkozott. A néptanítók részére 1870. M.-Óvárt rendezett népszerü gazdasági tanfolyamon már mint ügyes méhész kitünt, ki a Berlepsch-féle kaptárt előnyösen módosítá s délmagyarországi kaptár néven terjeszté. Résztvett a délmagyarországi méhészeti egyesület alakításán s éveken át szerkeszté annak hivatalos közlönyeit, az Ungarische Biene s a hét évvel később létesített Magyar Méh-t. 1882. méhészeti vándortanítóvá nevezték ki s mint ilyen 1883 és 1884. a néptanítóknak Buziáson szakelőadásokat tartott, melyek összegyüjtve könyvformában is közzététettek. 1885. az időközben 6 személyre szaporított méhészeti vándortanítói intézmény élére állíttatott, melynek szervezése mellett, kivált a mézértékesítés kérdése körül fejtett ki eredményes működést.

Forrás: Pallas Nagylexikon