Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Granier de ... ----

Magyar Magyar Német Német
Granier de ... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Granier de Cassagnac

(ejtsd: granyé dö kaszanyak), 1. Adolf, francia iró és politikus, szül. Avéron Bergelleben (Gers) 1806 aug. 12., megh. Coulomé kastélyban (Gers) 1880 jan. 31. 1832. letelepedett Párisban, hol különböző lapokban közlött személyeskedő, brutális és vakmerő hangon irt cikkeivel, nemkülönben párbajai révén ismertessé tette mevét. 1848 előtt az Orleans-családnak volt jól fizetett bérence, mindazonáltal 1848 után Napoleon Lajos zsoldjába szegődött. Az államcsiny után a törvényhozó testületbe került, melynek 1852-1870. volt tagja. A császárság összeomlása után külföldre menekült és előbb Vilhelmshöheben időzött internált uránál, majd pedig Brüsszelben. Csak a német háboru lezajlása után tért vissza hazájába. A képviselőházba azonban csak 1876. Buffet miniszter segélyével jutott, amidőn azután a broglie-Fourtou kabinetnek a köztársaság megbuktatására irányuló törekvéseit nagy tüzzel támogatta. Többrendbeli munkát irt, melyekben ugyan hasztalan keresnénk igazságot, avagy alaposságot; de hogy eleven tollal vannak megirva, az bizonyos. A főbbek: Hist. des classes ouvrieres et des classes bourgeoises (1837); Hist. des classes nobles et des classes anoblies (1840), Hist. des causes de la révolution française (1850, 4 köt., 2. kiad. 1856); Hist. du directoire 1851-1863, 3 köt.); Hist. de la chute du roi Louis Philippe (1857, 2 köt.); Hist. des Girondins et des massacres de septembre (1860, 2 köt.); Hist des origines de la langue française (1872), és Hist. populaire de l"empereur napoleon III. (8175. Merő bálványozás). Azonfelül két regényt irt: La reine des prairies és Danaé. Végül: Voyage aux Antilles françaises c. műve (2. köt. 1844) és a halála után megjelent Souvenirs du second Empire c. emlékiratai feljegyzendők (3. köt. 1880-83), melyek ugyan elég érdekes dolgot tartalmaznak, de az elfogulatlanság teljes hiányával vannak. Régibb kritikai doglozatainak Portraits littéraires c. gyüjteménye már 1852. jelent meg.

2. G. Pál Adolf Mária Prosper, de C., rendesen egyszerüen: Cassagnac, az előbbinek fia, szül. Guadeloupeban 1843 dec. 2., éppen olyan vakmerő és személyeskedő hirlapiró és politikus mint atyja. 1866 szerkesztője lett a Pays-nek és azóta nem mult év, hogy többrendbeli pörre, verekedésre avagy párbajra nem szolgáltatott volna okot. Nevezetsen Rochefort, Flourens, Ranc és Lullier-vel vivott párbajokat és ez utóbbi G.-ot azonfelül nyilvános helyen meg is botozta. Az 1870. háboru kitörésekor önkéntesnek jelentkezett, de a németek a Douay dandárral együtt mindjárt elején elfogták és Koselba internálták. A béke megkötése után visszatért Párisba és a Pays-ben a császári herceg trónralépése érdekében működött. 1876. Buffet miniszterelnök mandátumhoz juttatta, és azóta a képviselőházban számtalanszor botrányt rendezett, amiért az elnök több izben a teremből eltávolíttatta és hosszabb időre kizáratta az ülésektől. Párbajokban sem volt hiány. 1877. az államcsinyt irta zászlajára és nem rajta mult, ha Mac Mahon, ill. a Broglie-Fourtou-kabinet ezt nem merte v. birta végrehajtani. Midőn 1879. a császári herceg Afrikában korai halálát lelte, a bonapartisták és igy G. reményei is füstbe mentek. Azóta G. a klerikális frakcióval tartott, mely Napoleon Jeromos helyett annak fiát, Viktort állította fel trónjelöltnek. Az 1893. évi augusztusi képviselőválasztásokban G. a köztársasági párt örömére ősi kerületében megbukott és a pótválasztások sem juttatták mandátumhoz. 1893. Dupuys-Dutemps azzal vádolta, hogy szerkesztő létére a Panama-társulattól pénzt kapott. Ujabban pedig (1894) kitudódott, hogy G. 1887. Boulanger tábornokkal rendszeres összeesküvést tervezett, melynek az volt acélja, hogy Grévy elnököt és a minisztereket elfogják, a Mont Valérien-en levő fortba zárják, azután pedig egynehány tiszt segéléyvel kisérletet tegyenek a monarkia restaurálására. Ifjabb G. is irt nehány munkát, ilyen az: Empire et royauté (1873) és az epés hangon irt Hist. de la troisieme République (1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is