Granulit
vagy fehérkő (ásv., Leptinit). Finom szemcsés elegye a
földpátnak (ortoklasz, kevés plagioklasz) és quarcnak, melyekhez csaknem
mindenkor piros szemü gránát, cianit és fibrolit járul: mellékes elegyrészként
turmalin, amfibol, muszkovit, apatit, rutil, ilmenit szerepel. Szine többnyire
fehéres, szürke, vagy sárgás, néha vöröses és zöldes. A quarcszemek
többé-kevésbbé réteges szerkezetet mutatnak, innét az egész kőzet palásnak is
tünik fel. A G. leginkább gnájszba települve fordul elő s attól néha szövetileg
alig különbözik, ha gránáttartalma kifogy, a csillám pedig kezd felszaporodni.
Olykor szerpentinrétegekkel is váltakozik. Nálunk a G. kevés helyen ismeretes,
igy az Al-Dunán (Orsova mellett Orgadina). Kovasavtartalma felmegy 75 %-ra is;
Szászországban előfordul oly G. is, melynek kovasavtartalma sokkal csekélyebb
(52 %), ez tartalmaz diallagitot, amfibolt, augitot, biotitot, plagioklaszt és
pirhotint is a többi alkatrészen kivül, helyi neve trap G. v. diallag G. A G.
mindig a metamorf paláknak a tagja és nem eruptiv kőzet.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|