Granulit

vagy fehérkő (ásv., Leptinit). Finom szemcsés elegye a földpátnak (ortoklasz, kevés plagioklasz) és quarcnak, melyekhez csaknem mindenkor piros szemü gránát, cianit és fibrolit járul: mellékes elegyrészként turmalin, amfibol, muszkovit, apatit, rutil, ilmenit szerepel. Szine többnyire fehéres, szürke, vagy sárgás, néha vöröses és zöldes. A quarcszemek többé-kevésbbé réteges szerkezetet mutatnak, innét az egész kőzet palásnak is tünik fel. A G. leginkább gnájszba települve fordul elő s attól néha szövetileg alig különbözik, ha gránáttartalma kifogy, a csillám pedig kezd felszaporodni. Olykor szerpentinrétegekkel is váltakozik. Nálunk a G. kevés helyen ismeretes, igy az Al-Dunán (Orsova mellett Orgadina). Kovasavtartalma felmegy 75 %-ra is; Szászországban előfordul oly G. is, melynek kovasavtartalma sokkal csekélyebb (52 %), ez tartalmaz diallagitot, amfibolt, augitot, biotitot, plagioklaszt és pirhotint is a többi alkatrészen kivül, helyi neve trap G. v. diallag G. A G. mindig a metamorf paláknak a tagja és nem eruptiv kőzet.

Forrás: Pallas Nagylexikon