Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Grassmann... ----

Magyar Magyar Német Német
Grassmann... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Grassmann

1. Ármin, német matematikus és indianista nyelvész, szül. Stetinben 1809 ápr. 15., megh. u. o. 1877 szept. 26-án. Berlinben tanult eleinte hittant és filologiát, később számtudományt. 1852. a stettini gimnáziumban a számtan tanára lett, mely állásban haláláig megmaradt. Mint matematikus kiterjedéstanával megállapította hirét (Ausdehnungslehre, Lipcse 1844), melyben az n-méretü geometria tanulmányozásával oly tudományt alapított meg, melyben a közönséges háromméretü geometria mint külön eset foglaltatik. Ezt a tant az ujabb algebrával iparkodott kapcsolatba hozni (Math. Annalen 7. köt.) Neue Theorie der Elektrodynamik (Poggendorffs Annal. 64. köt., 1845) c. értekezésében az Ampere-féle elmélettől eltérő elektrodinamikai elméletet állított fel, mely szerint helytelen Amperenek azon fltevése hogy két áramelem egymásra való hatása az összekötő vonallal párhuzamosan történnék. A G.- és az Ampere-féle feltevésből kiinduló elmélet csak a nem zárt áramokra nézve ad különbséget, mire nézve azonban kisérleti vizsgálatok egyáltalában nem léteznek. Főművei: Wörterbuch zum Rig-Veda (Lipcse 1875); Rig-Veda, überzetz und mit Anmerkungen versehen (2. köt., Lipcse 1876-77), a jobb Rig-Veda fordítások egyike. Számtani munkái közül nevezetesebbek: Die Wissenschaft der extensiven Grösse oder die Ausdehnungslehre (Lipcse 1844. 2. kiad. Berlin 1862) és a Lehr buch der Arithmetik (2. köt. Berlin 1861-65). Összegyüjtött matematikai és fizikai műveit most rendezi sajtó alá Engel, 3 kötetben (I. k. Lipcse 1893). V. ö. Schlegel Viktor, Herm. Grassmann. Sein Leben und seine Werke (Lipcse 1878).

2. G. Róbert, német matematikus, G. Ármin Günther öccse, szül. Stettinben 1815 márc. 8. Egyideig tanárkodott, aztán a Stettiner Zeitung és Pommersche Zeitung szerkesztője volt. Több oldalu irodalmi munkásságot fejt ki; van könyvnyomdája és könyvkiadóhivatala is. Művei: Formenlehre der Mathematik (Stettin 1872); Die Weltwissenschaft oder Physik (u.o. 1862-73, 2 köt.); Die Wissenschaftslehre oder Philosophie (u.o. 1876, 4. köt.); Das Weltleben oder die Metaphysik (u.o. 1881); Das Pflanzenleben (u.o. 1882); Die Lebenslehre oder Biologie (u.o. 1872); Das Gebäude der Wissenschaft (u.o. 1882-84, 5 köt.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is