Graubünden

Svájc legnagyobb kantonja, Tessin, Uri, Glarus, St. Gallen kantonok, továbbá Liechtenstein hercegség, Tirol és Olaszország közt, 7185 km² területtel, (1888) 96291 lak., akik közül 44271 német, 239 francia, 13957 olasz,37078 romanche és 746 más nyelven beszél; vallásra nézve 52842 evangelikus, 43320 kat., 43 izraelita és 86 más vallásu. kantont mindenütt hegyek borítják; lapály benne sehol sincs. Ny-i részén a Szt. Gotthard hegytömeg emelkedik.. Ebből KÉK-felé a Felső-Rajna balpartján végig vonul egy hegylánc az Oberalp, Tödi (3623 m.), Russein, Martisloch és Ringel legmagasabb csúcsokkal, a Rajna és Tamina összefolyásánál az érdekes Kalanda-hegyben (2808 m.) végződik. A Szt. Gotthard DK-i szögletéből ágazik ki KDK-felé a Közép-ALpok lánca a Maloyáig, amely a Felső-Rajna és Ticino közt a vizválasztó, a Maloyánál két ágra oszlik. Az egyik a Rajna és Inn völgye közt fekszik és főcsoportjáról Albula nevet visel; a másik az Inn és a Po, illetőleg Adige közt vonul el és a Réti-Alpok nevet viseli. A Közép-Alpokban van a Lukmanier-hágó (1917 m.), a Scopihegy (3200 m.), a Greina-hágó (2360 m.), az Adula-csoport, a San Bernandino-hágó (2063 m.), a Tambohorn (3276 m.), a Spülen-hágó (2217 m.), végre a Septimer-hágó (2311 m.). Az Albula-Alpokban vannak a Piz Lagreo (3170 m.), a Julier-hágó (2287 m.), a Munteratsch (3385 m.), az Albula-hágó (2630 m.), a Flüela-hágó (2391 m.) és a Silvretta-hegyek. A Réti-Alpokban a Maloya-hágó (1811 m.); a Monte del Oro (3680 m.), a Berlina-csoport és a Piz Lat a legérdekesebb hegyek. G. vizei a Rajnával az Északi-, a Ticinóval az Adriai- és az Innel a Fekete-tengerbe folynak. Hat fővölgyet lehet benne megkülönböztetni, amelyekhez számos mellékvölgy csatlakozik. A főbb völgyek: a Vorderrheinthal, a Hinterrheinthal, a Davosthal, amelyben az Albula, a Praettigau, amelyben a Landquart folyik, az Engadin (l.o.) és a Val Mesocco. A másodrendü völgyek, a Rajnához tartozók: a Tavetschterthal, a Medels-, a Somvix-, a Lugnetz-, a Savien-, a Rheinwaldthal; az Aversthal vagy Val Ferrara G. legmagasabb fekvésü völgye; az Oberhalbsteinthal, az Albula mellékvölgye és a Schanfiggthal, melyben a Plessur folyik. Az éghajlat az egyes helyek fekvése szerint nagyon különböző; legenyhébb a D-nek nyiló völgyekben; zord az Engandinban és az Avers völgyében, ahol a tél csaknem 8 hónapig tart. Az évi átlagos hőmérséklet Roveredóban (297 m.) 11,5°, Castasegnában (700 m.) 10,4°, Churban (590 m.) 9,5°; ellenben Davosban (1559 m.) csak 2,3°, a Felső-Engandinban (1810 m.) 1,9°. Az egész területnek csak 53,6%-a termékeny föld; ebből 1260 km² erdőség, 2588 km² szántóföld, kert rét vagy elgelő és 3,2 km² szőllő. Mivel a legnagyobb területet a rétek és legelők foglalják el, a legfőbb gazdasági ág az állatenyésztés. Az 1886-ki összeirás szerint volt 3353 ló, 77748 szarvasmarha, 19625 sertés, 81369 juh, 48223 kecske és 7674 méhkas. A földmivelés különösen buzát, rozsot, árpát, kölest és burgonyát szolgáltat. A vadászat tárgyai: a zerge, marmota, itt-ot az őz és az Alsó-Engadin magas részeiben a medve is. A mesterséges haltenyésztésre nagy gond van fordítva. Az értékesebb kövek közül bányásznak palákat, fehér márványt, gipszet, meszet és szerpentint. Az ércbányászat már nem jövedelmező. E helyett igen gazdag a kanton jótékony hatásu ásványvizekben; ezek közül a legjelentékenyebbek: St. Moritz, Schuls Tarasp, Fideris, Peiden, San Bernardino, Alveneu, Serneus, Tarsp és Le Prese. A számos klimatikus gyógyhely közül legnagyobb hirnek örvend Davos és ujabb időben Arosa. Az ipar jelentéktelen, pamutfonással, bőr- és sörgyártással főképen Churban foglalkoznak. A vasuti vonalak hossza 31 km. Az alkotmány teljesen demokratikus. Törvényhozó testület a nagy tanács, minden 1300 lakosra egy tag; a végrehajtó hatalmat az 5 tagu kormánytanács gyakorolja. Mind annak, mind ennek tagjait a nép 3-3 évre választja. Közigazgatási szempontból a kanton a következő 14 járásra van beosztva: Albuna, Bernina, Glenner, Heinzenberg, Hinterrhein, Im Boden, Inn, Felső-Lanquart, ALsó-Langquart, Maloya, Moesa, Münsterthal, Plessur és Vorderrhein. A főváros Chur. Minden törvényjavaslat csak ugy lesz törvénnyé, ha a nép a szavazatával szentesíti. A népiskolák száma (1891) 215, a reáliskoláké 21, egyéb középiskoláké 5, az ipariskoláké 3.

Történelem. Kr. u. 15. a rómaiak az őslakókat, a rétieket hosszu küzdelem után meghódították és Rhaetia prima néven 400 évig uralmuk alatt tartották. 490. a keleti gótok foglalták el és 536. a frank birodalomhoz került. A verduni szerződés értelmében Német Lajos kapta meg. A Hohen-staufok a román lakosság közé számos németet telepítettek le és igy biztosították maguk számára az Alpokon át vezető utakat. A Hohenstaufok bukása után a különböző kis dinasztiák egymásközti versenyzése miatt a népnek sokat kellett szenvednie, ami a községeket arra birta, hogy kis zsarnokaik ellen szövetségeket kössenek. Igy keletkezett 1396. a Churi püspökkel élén a Ligue Caddée v. Gotteshaus-Bund, 1424. a Graue-Bund és 1436. a Zehngerichte-Bund. Ezek a kis dinasztiák hatalmát megtörték és azután a XV. század közepén egymással szövetséget kötöttek. 1497. és 1498., illetőleg 1567. ezen szövetségek a svájci szövetséghez csatlakoztak. Hatalmuk annyira növekedett, hogy 1512. Bormio, Veltlin és Chiavenna olasz tartományokat is birtokaikhoz csatolhatták. A vallásreformáció elterjedésével szakadás állott be az egyes részek között; mig a Graue-Bund régi vallásához hű maradt, a másik két Bund az uj vallásra tért. A két felekezet közti viszálykodás módot nyujtott arra, hogy a 30 éves háboruban egyszer a franciák, máskor megint az osztrákok szállják meg a tartományt. A 30 éves háboru lezajlása után G. is visszanyerte önállóságát. 1797. a kanton elvesztette olaszországi birtokait. 1798-1800. a francia, osztrák és orosz hadi műveleteknek volt szinhelye. A jelenlegi alkotmány az 1820-iki alkotmányon alapszik, amelyet 1854. és 1892. módosítottak, még peidg a központi hatalom megerősítésével.

Forrás: Pallas Nagylexikon