Gray

1. Asa, amerikai botanikus, szül. Párisban (New-York állam Oneida county), 1810 nov. 18., meghalt New-Yorkban 1888 jan. 30. Eleinte az orvosi tudományokhoz fogott, de azután Torrey vezetése alatt egészen a botanikára szánta magát. 1834. az Egyesült-Államok expediciójában Wilkes alatt mint botanikus vett részt, 1842. a termékrajz tanára a Harvard-egyetemen, New-Cambridgeben (Massachusetts állam); 1838-39. és 1850-51. Európát is beutazta. Számos tankönyvén és szakértekezésén kivül nagyobb, nevezetesebb és gyakran szépen illusztrált munkái: Elements of botany (New-York 1836), bővítve Botanical textbook (u.o. 1842, 3. kiad. 1850), a legujabb kiad. pedig gazdagon illusztrálva: Structural and sístematical botany cimü (u.o. 1879). Torreyvel The flora of North Amerika (1838-42. 3 köt.).cimü munkát adta ki. Más munkái: Choris boreali-americana (Cambridge 1846); Manual of botany for teh northen United States (Boston és Cambridge 1848, legujabb kiad. 1868); General florae boreali-americanae illustrata (Boston 1848-49, 2. köt.); Botany of the United States exploring expedition under Captain Wilkes (Filadelfia 1854); Plantae Wrightianae Texano-Neomexicanae (New-York 1852-53); A free Examination of Darwins treatise on the origin of species and of his American reviewers (New York 1861); Darwiniana, essays and reviews pertaining to Darwinism (1876); Synoptical flora of North-America (New-York 1878), Natural science and religion (1880). Engelmannal: Plantae Lindheimerianae (Boston 1845-47.). A scientific papers of Asa Grayt Sargent (London 1889, 2 kötet.) adta ki.

2. G. Eduárd János, angol zoologus, szül. a staffordshirei Wallsallban 1800 febr. 12., megh. Londonban 1875 márc. 7. 1824. a British Museumnál segéd lett, 1840. pedig őr. Eleinte növénytannal foglalkozott, de azután teljesen a zoologiára adta magát. Egyik jelesebb zoologiai munkája: Illustrations of Indian zoology (1832-34).

3. G. Róbert, angol zoologus, G. Eduárd János testvére, szül. Little Chelseaban 1808 jul 8., megh. Londonban 1872 máj 5. 1831 óta a British Museumnál tisztviselősködött; kiválóan a madarak tanulmányozásával foglalkozott s ezekről több munkát irt. Ilyenek: Genera of birds (1837-1849); Hamlist of the genera and species of birds (1870). A rovarokról is irt munkákat: The entomology of Australia (1838) stb.

4. G. Tamás, angol költő, kit a brit Pindarosznak neveztek, szül. Londonban 1716 dec. 26., megh. Cambridgeben 1771 jul 30. Ez utóbbi helyen 1768 óta az ujabb nyelvek és a történelem tanára volt. Legismertebb: Elegy written in a country churchyard (1750) c. elégiája, melyet majdnem minden európai nyelvre, sőt ó-görögre és héberre is lefordítottak. Liráját költői hév lelkesíti, nyelve képekben gazdag és zengzetes. Műveit Mitford (London 1843, 1858) adta ki. Odes and elegies c. költemény-kötete Davies kiadásában u. o. 1872. jelent meg. összes műveit: Complete works (u.o. 1884, 4 köt.) Gosse E. adta ki. Walpone Horace-szal, ifjukori barátjával 1739-41. Olaszországba tett ujtát: Letters, journal of a tour in Italy c. művében irta meg. V. ö. Gosse E., Thomas Gray (London 1882).

5. G. Johanna, angol királyné, l. Grey.

6. G. Henrik, l. Suffolk.

Forrás: Pallas Nagylexikon