(Gratz, Grätz), Stiriának fővárosa, a stiriai
tartománygyülésnek, a tartományi főtörvényszéknek és egy érseknek székhelye, a
természeti szépségekben gazdag, tágas Mura-völgyben, melyet gyönyörü hegysor
vesz körül mindenfelől, több vasut találkozásánál, (1890) 112069 lak, vasuti
sinek, vasuti felszerelések, gépek gyártásával, egyéb vasmüvekkel, papir-,
bőr-, nagy sörgyárakkal, loden és egyéb kapalgyártással, pezsgőborkészítéssel
és mindig emelkedő forgalommal. G. a Mura mindkét partján fekszik; a folyón 3
fa-, 3 vas- és egy vasuti hid vezet keresztül; az ujabb időkben szép utcák és
egészen uj városrészek keletkeztek és különösen keleti irányban a Hilmkert felé
gyönyörü villa-telep alakult. A városrészek: Belváros, Jakomini, Geidorf, Lend
és Gries. A szélesebb, nagyobb utcák: Ny-on az Angnen- és Keplerstrasse, K-en a
Ringstrasse (Burg és Karl-Ludwigs-Ring), az Elisabeth-, Schiller-, Lessing- és
Rechbauerstrasse. A belváros és a körülötte fekvő külvárosok közt van a szép
ültetvényekből álló, igen terjedelmes Stadtpark és ebben a Schiller mellszobra
Gassertől, az «Erdei liliom» bronzalak Rosegger Waldschulmeistere nyomán
Brandstettertől, Anastasius Grün (Auersperg gróf) márványszobra Kundmanntól, a
pompás Ferenc József-kut Durrenetől Párisban. Egyéb emlékek: Welden ércszobra
Gassertől: a főtéren: János főherceg szobra Pönningertől és a Franzensplatzon
I. Ferenc császár ércszobra Marchesitől. A várostól csaknem körülfogva áll a
471 m. magas Schlossberg, igen szép ültetvényekkel amelyeknek megteremtője Welden
táborszernagy volt; a hegy tetejéről gyönyörü kilátás nyilik a Mura völgyére.
Kiválóbb épületek: a gót izlésü dom, amelyet 1446. kezdtek el építeni, nyugati
homlokzatán érdekes portáléval, belsejében Flurer és Peter de Pomistól való
oltárképekkel és 6 kis elefántcsont-relieffel, melyek a XVI. sz.-ban készültek
és Petrarca I trionfi-ja nyomán a szeretet, ártatlanság, halál stb. diadalait
ábrázolják. A dom mellett van a II. Ferdinandtól épített mauzoleum II. Károly
főhercegnek (megh. 1590) és nejének sarkophagjával; a városi plébánia-templom a
XV. sz.-ból, Tintorettótól való főoltárképpel; a Jézus szive templom, pompás
gót izlésü templom Hauberrisser tervei szerint, 109 m. magas toronnyal; az
1894. restaurált városház a főpiacon. Ebben 1671. Tattenbach grófot fejezték
le, ki a Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvésben résztvett. A landhaus 1569-ből,
érdekes portáléval, szép, arkádokkal körülvett udvarral, pompás bronzkuttal; a
XVI. századból való gyönyörü arany kelyhet (Landschadenbundbecher) őriznek
benne; a Zeughaus 1644-ből, fegyvertáral, amelyben a belső berendezés és a
fegyverek elhelyezése teljesen olyan, mint azelőtt 200 évvel volt, III. Frigyes
császár szánjával, Báthory Istvánnak és nejének kettős hordószékével; a
városház; az 1892. elkészült uj Joanneum természetrajzi gyüjteménnyel, érem- és
régiség-gyüjteménnyel s több mint 100000 kötetből álló könyvtárral; a képtár,
Cranach, Palma Vecchio, Tintoretto és más, különösen stiriai festők képeivel; a
császári burg a XI. sz.-ból; 2 szinház és különböző egyetemi épületek. Az
iskolák közt az első helyet foglalják el a Károly-Ferenc-egyetem, amely egy
1573. Károly főhercegtől alapított jezsuita-kollégiumból keletkezett és a
politechnikum, Az előbbieknek 1863 óta megvan mind a négy fakultása (1891-92.
volt 104 tanára és 1512 hallgatója). Ujabb időben fölszereléseit
tökéletesítették; van anatomiai, fiziologiai, fizikai, kémiai intézete, nagy
könyvtára (125000 kötet és 2000-nél több kézirat). 1894. készült el és okt. 15.
nyilt meg az uj egyetemi épület. a politechnikum 1874 óta van az állam
kezelésében (40 tanárral és 182 hallgatóval). 1894. tiszta
renaissance-stilusban épült továbbá a Mura partján az igazságügyi palota. A
számos egyesület közül a kiválóbbak: a történelmi, a természettudományi,
művész-, mezőgazdasági, műiparegyesület. G.-ot egészséges klimája, olcsósága és
szép környéke miatt igen sok nyugdijas választja lakóhelyéül. Innen tréfás
elnevezése: Pensionopolis. Környékének legszebb pontjai: a Rosenberg (479 m.);
Platte (651 m.), amelyen a Stefanie-Warteről szép kilátás nyilik: Maria-Grün,
szanatoriummal, a Hilmteich és Hilm-kert, kilátási toronnyal; továbbá a
Rainerkogl (501 m.), amelyről G.-ra a legszebb kilátás van; Andritz-Ursprung;
Maria Trost, bucsujáróhely; Eggenberg hidegvizgyógyintézettel; valamivel messzebb
vannak a Buchkogl (659 m.); Radegund (l.o.); a Schöckel (1446 m.), Stübing és
Tobelbad (l.o.).
Bár G. neve csak 1129. jelenik meg az okiratokban, a
Schlossbergen talált római régiségek bizonyossá teszik, hogy helyén már azelőtt
is volt valmi telep. Az első városi kiváltsága 1281-ből Rudolf királytól való.
Nagyobb fejlődésnek a XV. sz.-ban indult: ez időben ugyanis III. Frigyes
császár gyakrabban lakott benne. 1564-1618-ig a Habsburgok azon ágának volt
székhelye, amely ág II. Ferdinánddal a császári koronát is elnyerte. A török
háboruk idejében innen indult ki a Habsburg-birtokok délkeleti részeinek
védelme. Kőszeg ostroma alkalmával 1532. a török portyázó csapatok G. közeléig
kalandoztak, 1797., 1805. és 1809. a franciák kezében volt. 1809. Hacker őrnagy
4 héten át hősiesen védte a Schlossberg erődítményeit a franciák ellen, akik
még ugyanazon évben a vár birtokába jutván, annak falait lerombolták. V. ö.
Schreiner, Hist.-statist.-topogr. Gemälde der Stadt G. (1843); Weidmann,
Illustr. Führer durch G. (1856); Ilwof és Peters, G., Gesch. u. Topogr. der
Stadt u. ihrer Umgebung (1876); G. u. seine Umgebung (1880).
Forrás: Pallas Nagylexikon