Graz

(Gratz, Grätz), Stiriának fővárosa, a stiriai tartománygyülésnek, a tartományi főtörvényszéknek és egy érseknek székhelye, a természeti szépségekben gazdag, tágas Mura-völgyben, melyet gyönyörü hegysor vesz körül mindenfelől, több vasut találkozásánál, (1890) 112069 lak, vasuti sinek, vasuti felszerelések, gépek gyártásával, egyéb vasmüvekkel, papir-, bőr-, nagy sörgyárakkal, loden és egyéb kapalgyártással, pezsgőborkészítéssel és mindig emelkedő forgalommal. G. a Mura mindkét partján fekszik; a folyón 3 fa-, 3 vas- és egy vasuti hid vezet keresztül; az ujabb időkben szép utcák és egészen uj városrészek keletkeztek és különösen keleti irányban a Hilmkert felé gyönyörü villa-telep alakult. A városrészek: Belváros, Jakomini, Geidorf, Lend és Gries. A szélesebb, nagyobb utcák: Ny-on az Angnen- és Keplerstrasse, K-en a Ringstrasse (Burg és Karl-Ludwigs-Ring), az Elisabeth-, Schiller-, Lessing- és Rechbauerstrasse. A belváros és a körülötte fekvő külvárosok közt van a szép ültetvényekből álló, igen terjedelmes Stadtpark és ebben a Schiller mellszobra Gassertől, az «Erdei liliom» bronzalak Rosegger Waldschulmeistere nyomán Brandstettertől, Anastasius Grün (Auersperg gróf) márványszobra Kundmanntól, a pompás Ferenc József-kut Durrenetől Párisban. Egyéb emlékek: Welden ércszobra Gassertől: a főtéren: János főherceg szobra Pönningertől és a Franzensplatzon I. Ferenc császár ércszobra Marchesitől. A várostól csaknem körülfogva áll a 471 m. magas Schlossberg, igen szép ültetvényekkel amelyeknek megteremtője Welden táborszernagy volt; a hegy tetejéről gyönyörü kilátás nyilik a Mura völgyére. Kiválóbb épületek: a gót izlésü dom, amelyet 1446. kezdtek el építeni, nyugati homlokzatán érdekes portáléval, belsejében Flurer és Peter de Pomistól való oltárképekkel és 6 kis elefántcsont-relieffel, melyek a XVI. sz.-ban készültek és Petrarca I trionfi-ja nyomán a szeretet, ártatlanság, halál stb. diadalait ábrázolják. A dom mellett van a II. Ferdinandtól épített mauzoleum II. Károly főhercegnek (megh. 1590) és nejének sarkophagjával; a városi plébánia-templom a XV. sz.-ból, Tintorettótól való főoltárképpel; a Jézus szive templom, pompás gót izlésü templom Hauberrisser tervei szerint, 109 m. magas toronnyal; az 1894. restaurált városház a főpiacon. Ebben 1671. Tattenbach grófot fejezték le, ki a Zrinyi-Frangepán-féle összeesküvésben résztvett. A landhaus 1569-ből, érdekes portáléval, szép, arkádokkal körülvett udvarral, pompás bronzkuttal; a XVI. századból való gyönyörü arany kelyhet (Landschadenbundbecher) őriznek benne; a Zeughaus 1644-ből, fegyvertáral, amelyben a belső berendezés és a fegyverek elhelyezése teljesen olyan, mint azelőtt 200 évvel volt, III. Frigyes császár szánjával, Báthory Istvánnak és nejének kettős hordószékével; a városház; az 1892. elkészült uj Joanneum természetrajzi gyüjteménnyel, érem- és régiség-gyüjteménnyel s több mint 100000 kötetből álló könyvtárral; a képtár, Cranach, Palma Vecchio, Tintoretto és más, különösen stiriai festők képeivel; a császári burg a XI. sz.-ból; 2 szinház és különböző egyetemi épületek. Az iskolák közt az első helyet foglalják el a Károly-Ferenc-egyetem, amely egy 1573. Károly főhercegtől alapított jezsuita-kollégiumból keletkezett és a politechnikum, Az előbbieknek 1863 óta megvan mind a négy fakultása (1891-92. volt 104 tanára és 1512 hallgatója). Ujabb időben fölszereléseit tökéletesítették; van anatomiai, fiziologiai, fizikai, kémiai intézete, nagy könyvtára (125000 kötet és 2000-nél több kézirat). 1894. készült el és okt. 15. nyilt meg az uj egyetemi épület. a politechnikum 1874 óta van az állam kezelésében (40 tanárral és 182 hallgatóval). 1894. tiszta renaissance-stilusban épült továbbá a Mura partján az igazságügyi palota. A számos egyesület közül a kiválóbbak: a történelmi, a természettudományi, művész-, mezőgazdasági, műiparegyesület. G.-ot egészséges klimája, olcsósága és szép környéke miatt igen sok nyugdijas választja lakóhelyéül. Innen tréfás elnevezése: Pensionopolis. Környékének legszebb pontjai: a Rosenberg (479 m.); Platte (651 m.), amelyen a Stefanie-Warteről szép kilátás nyilik: Maria-Grün, szanatoriummal, a Hilmteich és Hilm-kert, kilátási toronnyal; továbbá a Rainerkogl (501 m.), amelyről G.-ra a legszebb kilátás van; Andritz-Ursprung; Maria Trost, bucsujáróhely; Eggenberg hidegvizgyógyintézettel; valamivel messzebb vannak a Buchkogl (659 m.); Radegund (l.o.); a Schöckel (1446 m.), Stübing és Tobelbad (l.o.).

Bár G. neve csak 1129. jelenik meg az okiratokban, a Schlossbergen talált római régiségek bizonyossá teszik, hogy helyén már azelőtt is volt valmi telep. Az első városi kiváltsága 1281-ből Rudolf királytól való. Nagyobb fejlődésnek a XV. sz.-ban indult: ez időben ugyanis III. Frigyes császár gyakrabban lakott benne. 1564-1618-ig a Habsburgok azon ágának volt székhelye, amely ág II. Ferdinánddal a császári koronát is elnyerte. A török háboruk idejében innen indult ki a Habsburg-birtokok délkeleti részeinek védelme. Kőszeg ostroma alkalmával 1532. a török portyázó csapatok G. közeléig kalandoztak, 1797., 1805. és 1809. a franciák kezében volt. 1809. Hacker őrnagy 4 héten át hősiesen védte a Schlossberg erődítményeit a franciák ellen, akik még ugyanazon évben a vár birtokába jutván, annak falait lerombolták. V. ö. Schreiner, Hist.-statist.-topogr. Gemälde der Stadt G. (1843); Weidmann, Illustr. Führer durch G. (1856); Ilwof és Peters, G., Gesch. u. Topogr. der Stadt u. ihrer Umgebung (1876); G. u. seine Umgebung (1880).

Forrás: Pallas Nagylexikon