Greflinger
György, német költő, aki műveinek egy részét Seladon v.
Seladon an der Donau álnév alatt irta, szül. 1620 körül Regensburg vidékén,
megh. Hamburgban 1677 körül, hol 1647 óta közjegyző volt. Szülei és testvérei a
harmincéves háboruban tönkrementek; ő maga előbb a juhokat legeltette az Asch
partjain, azután Regensburgban végezte iskoláit, mire tarka élmények és sokféle
kalandozások után (katona is volt) Hamburgban telepedett le, hol Rist János
1653. költővé koszoruzta. Igen sokat és sokfélét irt. Legjobbak epigrammái
(1645) éseleven, alaki tekintetben is sikerült dalai: Seladons beständige Liebe
(1644); Weltliche Lieder (1651); Poetische Rosen und Dörner (1655); Hundert
oden (1663). A harmincéves háboru történetét is versekbe foglalta: Der deutsche
dreissigjährige Krieg (1657). Igen sokat fordított is, drámákat is, p.
Corneille Cid-jét (1650) s Lope de Vega Verwirrter Hof (El palacio confuso) c.
szinművét; Unnötige Vorsorge és Der unschuldige Ehebruch c. darabjai Scarron
regényén (Roman comique) alapszanak; azonkivül átdolgozott gazdasági s
történeti műveket, sőt illemtant és szakácskönyvet is. Ő adta ki a Nordischer
Merkur c. folyóiratot, Németország egyik legrégibb ujságát. Életét megirta
Oettingen Farkas (1882).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|