Greflinger

György, német költő, aki műveinek egy részét Seladon v. Seladon an der Donau álnév alatt irta, szül. 1620 körül Regensburg vidékén, megh. Hamburgban 1677 körül, hol 1647 óta közjegyző volt. Szülei és testvérei a harmincéves háboruban tönkrementek; ő maga előbb a juhokat legeltette az Asch partjain, azután Regensburgban végezte iskoláit, mire tarka élmények és sokféle kalandozások után (katona is volt) Hamburgban telepedett le, hol Rist János 1653. költővé koszoruzta. Igen sokat és sokfélét irt. Legjobbak epigrammái (1645) éseleven, alaki tekintetben is sikerült dalai: Seladons beständige Liebe (1644); Weltliche Lieder (1651); Poetische Rosen und Dörner (1655); Hundert oden (1663). A harmincéves háboru történetét is versekbe foglalta: Der deutsche dreissigjährige Krieg (1657). Igen sokat fordított is, drámákat is, p. Corneille Cid-jét (1650) s Lope de Vega Verwirrter Hof (El palacio confuso) c. szinművét; Unnötige Vorsorge és Der unschuldige Ehebruch c. darabjai Scarron regényén (Roman comique) alapszanak; azonkivül átdolgozott gazdasági s történeti műveket, sőt illemtant és szakácskönyvet is. Ő adta ki a Nordischer Merkur c. folyóiratot, Németország egyik legrégibb ujságát. Életét megirta Oettingen Farkas (1882).

Forrás: Pallas Nagylexikon