Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
gregorián é... Gregorian c...

Magyar Magyar Német Német
gregorián é... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

gregorián ének

Az ókeresztény egyház szertartási éneke. Latin nyelvű egyszólamú énekes kultúra, amely kb. 2000 év fejlődését, változásait viseli magán. A gregorián énekben a dallam az uralkodó kifejező eszköz, a ritmus alárendelt, ill. annak szerepe még ma sem tisztázott. Az ősi dallamok közösségi alkotások. A dallamok mind szövegesek, egy szótagra rendszerint több hang is jut, ezt nevezik melizmás éneklési módnak. I. Gergely pápa idején, a VII. sz.-ban kezdték rendezni a szinte áttekinthetetlenül hatalmas, variáltságában szerteágazó anyagot, ezért róla nevezik e dallamokat gregoriánnak, vagyis Gergely-félének. A gregorián ének virágkorát a XI -XII. sz.-ban élte. Mo.-i változatai nagy hatással voltak a magyar műzene kezdeteire, sőt a korai magyar népdal egyes típusaira is. A dallamok írásbelisége az ezredforduló körül kezd kialakulni. Ez az ún. neumás hangjegyírás, amely a dallam mozgási irányát jelezte, pontos hangközök nélkül. A vonalrendszer kialakulása, a hangjegyek írása, a szolmizációs hangnevek alkalmazása a XI. sz.-ban élt Arezzói Guidó nevéhez fűződik. Ez a fejlődés azonban nem egy emberhez kötődő, hanem kb. két évszázadon át tartó bonyolult folyamat volt. A gregorián ének modális zene, de világosan felismerhetők benne az ősibb pentatónia dallamfordulatai is. A középkori népnyelvű korál dallamának legtöbbje gregorián ének eredetre vezethető vissza. A gregorián énekből mint Európa kimeríthetetlen dallamtárából szinte minden zenei stíluskorszak merített, a zeneművek témáiként szívesen használták.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is