Gregorianec

Pál, előkelő horvát családból származott, de tanulmányairól és előéletéről nincsenek adatok. Korán kanonoki javadalmat nyert Zágrábban és 1549. I. Ferdinánd pécsi püspökké nevezte ki, de csekély jövedelmei miatt Pozsonyban kanonoki javadalmat fogadott el. A következő évben a zágrábi püspökséget nyerte el s a király őt Rómába küldte, hogy a pápánál és az olasz fejedelemnél segélyt eszközöljün ki a törökök elleni háborura. 1553. az előkelőbb győri püspöki széket foglalta el, melynek egészen 1565 okt. 21. bekövetkezett haláláig birtokában maradt, bár néhány héttel halála előtt Miksa-király kalocsai érsekké nevezte ki. G. egyike volt legtudósabb főpapjainknak. Mérey Mihállyal és másokkal együtt dolgozott az ország Quadripartium nevü törvénykönyvén 1551-ig. A pozsonyi diéta őt rendelte ki az egyházi rendből 1559., hogy Zay Ferenccel és műásokkal mindenkor jelen legyen a nyolcados törvényszéken, az előforduló perek eligazgatásában. Miksa koronázásán Pozsonyban 1563. 54 lovassal jelent meg és ugyanakkor az ott való diétán őt rendelték ki Mérey Mihállyal és másokkal az ország határának Morvaország felől való megvizsgálására és a hibák orvoslására. Több munkát hagyott hátra, melyek közül kettőt Bél Mátyás adott ki: Breviarum Rerum Hungaricarum historico-geographicum és De Mathia Rege et Gregorio Bánffy. Két másikat Kovacsich tett közzé.

Forrás: Pallas Nagylexikon