Gregr
1. Eduárd voltaképen: Greger vagy Gröger), cseh politikus,
szül. Breshradban 1828. Német családból származott, orvosi pályára készült, de
1860 óta a politikára és publicisztikára adta magát s egyike az ifju cseh-párt
vezéreinek, 1861 óta tagja a cseh tartománygyülésnek, 1883 óta pedig a bécsi
birodalmi gyülésnek.
2. G. Gyula, cseh képviselő, szül. Breshradban 1831 dc. 19.
Az előbbeni testvére. Jogot tanult, 1861. palackyval ésRiegerrel a narodny
Listy-t alapította, mely csakhamar a cseh hirlapok elseje lett és előbb az
ó-cseh, 1880 óta pedig az ifju-cseh párt közlönyéül szolgált; G. szintén egyik
vezére a most említett pártnak. 1862. G. nagy könyvnyomdát és
könyvkiadó-üzletet alapított a cseh irodalom terjesztésére. Tagja a cseh
tartománygyülésnek s 1880 óta a birodalmi gyülésnek. Kitünő parlamentáris
debatter létére számtalan szónoki párbajt vivott a német minisztériumokkal és a
csehországi német képviselőkkel, különösen Plenerrel és mióta az ó-csehek az
ifju-csehek elől teljesen a háttérbe szorultak, a cseh képviselők elismert
vezére. A Taaffe-kabinet idején nem annyira a kormányt, mint a német balpártot
szokta megtámadni, egyuttal pedig, külnösen a delegációkban, a dualizmust és
Magyarországnak állítólagos szupremáciáját és befolyását kárhoztatni. hazánk
ellen még az ipar s kereskedelem terén is akciót létesítet a magyar liszt,
zsir, stb. a cseh piacról való kiszorítását illetőleg. Utolsó filippikáját 1893
dec. 12-én mondotta a birodalmi gyülésen a prágai ostromállapot ügyében; 1894
április 17-én szélütés érte, melynek következményeiből mostanig sem épület ki
teljesen. Legujabban befolyása csökkent, amennyiben az egyre izgatott cseh
választók nálánál radikálisabb képviselők körül csoportosulnak és éppen olyan
gyanakvó szemmel tekintenek G.-re és társaira, amint ezek a 70-es években a
gyáváknak csufolt ó-csehekre tekintettek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|