Gregr

1. Eduárd voltaképen: Greger vagy Gröger), cseh politikus, szül. Breshradban 1828. Német családból származott, orvosi pályára készült, de 1860 óta a politikára és publicisztikára adta magát s egyike az ifju cseh-párt vezéreinek, 1861 óta tagja a cseh tartománygyülésnek, 1883 óta pedig a bécsi birodalmi gyülésnek.

2. G. Gyula, cseh képviselő, szül. Breshradban 1831 dc. 19. Az előbbeni testvére. Jogot tanult, 1861. palackyval ésRiegerrel a narodny Listy-t alapította, mely csakhamar a cseh hirlapok elseje lett és előbb az ó-cseh, 1880 óta pedig az ifju-cseh párt közlönyéül szolgált; G. szintén egyik vezére a most említett pártnak. 1862. G. nagy könyvnyomdát és könyvkiadó-üzletet alapított a cseh irodalom terjesztésére. Tagja a cseh tartománygyülésnek s 1880 óta a birodalmi gyülésnek. Kitünő parlamentáris debatter létére számtalan szónoki párbajt vivott a német minisztériumokkal és a csehországi német képviselőkkel, különösen Plenerrel és mióta az ó-csehek az ifju-csehek elől teljesen a háttérbe szorultak, a cseh képviselők elismert vezére. A Taaffe-kabinet idején nem annyira a kormányt, mint a német balpártot szokta megtámadni, egyuttal pedig, külnösen a delegációkban, a dualizmust és Magyarországnak állítólagos szupremáciáját és befolyását kárhoztatni. hazánk ellen még az ipar s kereskedelem terén is akciót létesítet a magyar liszt, zsir, stb. a cseh piacról való kiszorítását illetőleg. Utolsó filippikáját 1893 dec. 12-én mondotta a birodalmi gyülésen a prágai ostromállapot ügyében; 1894 április 17-én szélütés érte, melynek következményeiből mostanig sem épület ki teljesen. Legujabban befolyása csökkent, amennyiben az egyre izgatott cseh választók nálánál radikálisabb képviselők körül csoportosulnak és éppen olyan gyanakvó szemmel tekintenek G.-re és társaira, amint ezek a 70-es években a gyáváknak csufolt ó-csehekre tekintettek.

Forrás: Pallas Nagylexikon