Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Greisinger... ----

Magyar Magyar Német Német
Greisinger... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Greisinger

1 Jakab (ismeretes Jacobus Allemannus v. Jakab von Ulm néven), német üvegfestő, szül. Ulmban 1407., meghalt Bolognában 1491. Mint katona Olaszországba ment és 1440. Bolognában Domonkos-rendi barát lett. Üvegfestményei közül fenmaradt egy ablak a bolognai S. Petronio-templomban. Szentté avatták.

2. G. Tivadar, német iró, szül. Kirnbachban (Baden) 1809 dec. 11., megh. Stuttgartban 1884 márc. 2. Szerkesztette (1839-41) Der Schwäbische Humorist c. lapot, 1848. Die Volkswehr c. demokrata lapot alapította, s miután felségsértés miatt perbe fogták, 1852. Amerikába vándorolt, honnan 18857. Stuttgartba visszatérve, Litteratur-Kontor cimel könyvkereskedést nyitott. Munkái: Silhouetten aus Schwaben (Heilbronn 1838); Humoristische Bilder aus Schwaben (u.o. 1839); Satirische Briefe über Altes und Neues (Stuttgart 1840); Skizzenbuch (u.o. 1840); Lebende Bilder aus Amerika (u.o. 1858); Emigrantengeschichten (u.o. 1858); regényei: Die letzten Zaiten der Grävenitz (Heilbronn 1839); Ida, Gräfin von Solmandingen (Stuttgart 1843); Das Damenregiment an d. verschiedenen Höfen Europa"s (u.o. 1866-70); Zwölf Schicksalswege (u.o. 1870).

3. G. Vilmos, német orvos, szül. Stuttgartban 1817 jul. 29., megh. berlinben 1868 okt. 26. Tübingában, Párisban tanulta az orvosi tudományokat s Friedrichshafenben telepedett meg mint gyakorló orvos. 1840-42 közt Winnenthalban a tébolya segédorvosa volt. 1849. Kielben tanár, 1850-ben Kairóban Abbas pasa háziorvosa volt. 1854. hazájába visszatért s előbb Mariabergben, azután Zürichben, végül berlinben tanárvolt. Az elmekórtant kizárólagos orvosi alapokra fektette és 1866. Berlinben az ő fáradozásaira berendezett pszihiatriai kóroda élére állt. G. iskolájából kerültek ki a hetvenes években a német elmegyógyászok kiválóbb alakjai, az ő nézetei uralkodtak szaktudományában évtizedeken át, valamint az elmebetegségek első orvostudományi rendszeresítése tőle indult ki. Ugyszintén ő alapította a ma is agy tekintélyben álló Archiv für Psychiatrie u. Nervenkrankheiten c. folyóiratot. Nagy műve: Pathologie u. Therapie der psychischen Krankheiten, évtizedeken át fölülmulhatatlan vezérfonalul szolgált.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is