Grenada

(ejtsd: grinéde), 1. a Windward-szigetekről elnevezett brit kormányzósághoz tartozó sziget, a Kis-Antillák egyike, 110 km.-nyire St. Vincenttől és 145 km.-nyire Trinidadtól, 344 és a hozzátartozó Grenadin-szigeteket is beleszámítva 430 km² területtel, (1891) 54062 lak., akiknek alig 1/10-ed része fehérbőrü. G. hegyekkel takart sziget, hegyeit a számos apró patak nagyon szaggatottakká tette; két főcsoportra oszlanak, ezek a Mount Sinai D-en és a Sz. Katalin (836 m.), a sziget legnagyobb emelkedése É-on Kréter-tavak a Punch Bowl (255 m.). és a 2 km. kerületü Sz. Antal-tó. Ny-on jó kikötői vannak, D-en a partok fjordszerü öblökben gazdagok, ÉK-en több kisebb sziget terül el mellettük. Az évi középhőmérséklet: 28,3°; az eső gyakori, de rövid ideig tartó. A földnek 5/8-a termékeny; főtermékek: kakaó, cukornád és kevés kávé. A kivitel (1891) 236643, a bevitel 176929 fontsterling értékü. A törvényhozó testületet részint a kormányzó, részint az angol királynő nevezi ki. A főváros és az alkotmányzó székhelye St. George, igen kényelmes kikötővel és erősséggel; a K-i parton épült Granville St. David és Sauteurs, Ény-on Charlotte. G. szigetet 1498. Kolumbus fedezte föl; 1650 körül először franciák gyarmatosították; 1762. angolok foglalták el.

2. G. county Misszisszippi É.-amerikai államban, 14974 lak., G. székhellyel.

Forrás: Pallas Nagylexikon