Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Grévy-zebra... ----

Magyar Magyar Német Német
Grévy-zebra... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Grévy-zebra

A Grévy-zebra (Equus grevyi) a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó ritka kelet-afrikai emlős, a négy zebrafaj legnagyobbika. Nevét Jules Grévy 19. századi francia köztársasági elnökről kapta, aki egy ilyen állatot kapott ajándékba Abesszíniától. A Grévy-zebra ma kizárólag Dél-Etiópia (az Ogaden és az Awash völgye) és Kenya száraz területein, bozótosokban és füves pusztákon fordul elő mind kisebb számban. Szomáliából az 1970-es években pusztult ki végleg. A többi zebrafajtól jól elkülöníthető igen sűrű fekete csíkozása miatt, amely fehéres-krémszínű hasán és a fehérrel keretezett fekete orrán kívül egész testét, robosztus nyakát és fejét, illetve végtagjait is borítja. Hátán a gerinc mentén fehérrel keretezett fekete sáv fut végig. Sörénye rövid, durva szőrű. Marmagassága átlagosan 135-160 centiméter, fara ennél némileg alacsonyabb. Testhossza 250-275 centiméteres, farka 55-75 centiméter. A faj átlagos testtömege 350-450 kilogramm között mozog. A többi zebrától eltérően ez a faj nem alkot állandó csordákat, a különböző nemű egyedek véletlenszerűen verődnek össze. Néhány csődör - az összes kb. 10%-a - territóriumot tart fenn, de azt nem védelmezi a betolakodókkal szemben - igaz, azok sem próbálnak párosodni idegen területen. A területek növényevőknél szokatlanul nagy méretűek is lehetnek: 2,7 - 10,2 km2 között mozoghatnak. A Grévy-zebra minden rokonához hasonlóan nappal aktív növényevő, elsősorban fűfélékkel táplálkozik.



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is