Gribojedov

Szergejevics Sándor, orosz iró, szül. Moszkvában 1795 jan. 4., megh. Teheránban (Persia) 1829 jan. 30. 1817. a külügyminisztériumban vállalt szolgálatot, honnan még ugyanabban az évben a persiai orosz követséghez ment titkári minőségben. Három évet töltött Teheránban. Az orosz-persa háboru után ő vezette a békealkudozásokat s e réven szerzett érdemeiért Miklós cár sok kitüntetésben (rendjelekben, pénzbeli adományokban) részesítette s mint teljhatalmu minisztert küldte őt vissza Persiába, jóllehet G. csak kénytelen-kelletlen ment az általa ugyis megunt Teheránba. Erélyes fellépése itt sok ellenséget szerzett neki s mikor a persa háremekben fogva tartott georgiai asszonyokat és leányokat ki akarta szabadítani, a persák fellázadtak, megrohanták G. palotáját, az őrséget lekaszababolták s 36, a követséghez tartozó embert legyilkoltak, köztük G.-ot is, aki kezében karddal védekezve utolsónak esett el. G. legjelentékenyebbmunkája Gore ot uma (Az egész bajjal jár) c. öt felvonásos vigjátéka, melyben a korabeli társadalmi visszásságokat ostorozza mély szarkazmussal. Ez a vigjáték az első, mely az orosz irodalomban a klasszicitás magaslatára emelkedik s mai napig is fentartotta magát az orosz szinpadokon. Ez egy vigjátékáért tartja az irisz irodalom G.-ot az orosz vigjáték atyjának. Van még egy befejezetlen drámája: Gruzinszkaja nocoj (Gruziai éjjel), igen szépen fordította le Goethe Faustjának előjátékát. Művei - melyek közül ő egyet sem láthatott meg nyomtatásban - 1875. jelentek meg Szt. Pétervárott 5 kötetben.

Forrás: Pallas Nagylexikon