Griepenkerl

1. Keresztély, német festő, szül. Oldenburgban 1839 márc. 17. Bécsben Rahl tanítványa volt és segédkezett mesterének a fegyvermuzeumban, a Todesco- és Sina-palotákban és az uj operaházban festett monumentális művek elkészítésében. Mestere halála (1865) után önállóan dolgozott. Kitünő az athéni tudományos akadémiának ülésterme számára festett képsorozata, mely prometheus mondáját ábrázolja. 1875. a bécsi műv.akadémia tanára lett.

2. G. Wolfgang Róbert, német költő, szül. Hofwylban 1810 máj. 4., megh. Braunschweigban 1868 okt. 16. Tanulmányai befejezte után Braunschweigban élt, ahol az irodalommal foglalkozott, 1839. az ottani Carolinumban az irodalom tanítója lett és 1840. ugyanott a kadétiskola tanárává nevezték ki. Főművei: Die sixtinische Madonna, epikai költemény (Braunschweig 1836); Das Musikfest, oder die Beethovener, novella (Lipcse 1838, 2. kiad. 1841); Ritter Berlioz in Braunschweig (u.o. 1843); Die Oper der Gegenwart (Lipcse 1847), amelyben a hangművészet ujjáalakítását javasolta: Der Kunstgenius er deutschen Litteratur im letzten Jahrhundert (Lipcse 1846, I. rész); Maximilian Robespierre (Bréma 1851); Die Girondisten cimü tragédia; Ideal und Welt (Weimar 1855) és Auf der hohen Rast (Freiberg 1860) szinmüvek; Auf St. Helena (Hamburg 1862) dráma és Novellen cimü elbeszélései (Braunschweig 1868). V. ö. Sievers, R. G., Biographisch-kritische Skizzen (Wolfenbüttel 1879).

Forrás: Pallas Nagylexikon