Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Grimaldi... ----

Magyar Magyar Német Német
Grimaldi... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Grimaldi

hires genovai család, mely ellentétben a ghibellin-párti Doria- és Adorni-családokkal, szakadatlanul a guelf-párthoz szított. A tradició szerint Grimoald frank (neusztriai) majordomus volt ősük, ki 714. körül megöletett. Ennek egyik utóda, Theobald milanói érsek (869), a család legelső közelebbről ismert tagja. I. Guido (980) óta Monaco hercegeinek nevezték magukat. A családnak Olaszországon kivül Franciaországban isvoltak tetemes birtokai. Monaco utóbb (1641) a franciák védhatósága alá került és midőn a spanyolok a család birtokait Milanóban s Nápolyban elhódították, XIV. Lajos király a valentinoisi hercegséggel és a bauxi marquissággal kárpótolta a családot. A monacoi hercegi ág Antal hercegben halt ki 1731. Vagyona és cime ekkor vejére, Goyon-Matignon Jakab Léonardra, thorignyi grófra szállottak át, aki különben nejének kezével 1715 óta Valentinoist is birta. (V. ö. Documents inédits sur les G. de Monaco, Torino 1885.) Jelenleg csak a Ceva G. virágzanak Nápolyban, akik Petracatellai marquisoknak nevezik magukat. - A család nevezetesebb tagjai: G. Ranieri, az első genovai hajóskapitány, aki a város flottájával az Atlanti-tengeren járt. 1304. Szép Fülöp francia király szolgálatában Flandria ellen harcolt. G. Antal, genovai tengernagy, ki 1332. az aragoni hajóhad fölött diadalt aratott; 1353. ellenben Szárdinia szigeténél szégyenletes vreséget szenvedett a szövetkezett velencei-dragoniai hajóhadtól, minek következményekép Genova a milanói Visconti-család hatalmába került. G. Domonkos, püspök (utóbb bibornok érsek és Avignon kormányzója), ez mint a pápai hajóhad admirálja a lepantói tengeri csatában vett részt. Megh. 1592. Avignonban. G. Geronimo,  az előbbinek unokaöccse, 1655 óta aixi érsek, VIII. Orbán idejében nuncius Németországban ls Franciaországban, 1643 óta pedig bibornok. megh. 1684.

1. G. Bernát, olasz államférfi, szül. Catanzaróban 1841. Régi calabriai családból származott s miután tanulmányait elvégezte és hosszabb ideig külföldön utazott, ügyvéd lett. 1876. szülővárosa képviselővé választotta s 1879 juliusban a Cairoli-kabinetben átvette a pénzügyi tárcát. Mivel azonban pénzügyi terveit minisztertársai nem helyeselték, már nov.-ben visszalépett s a baloldal egyik csoportjának vezére lett. 1884. a Depretis-minisztériumban mint földmivelés- és kereskedelemügyi miniszter foglalt helyet, de 1888. ismét átvette a pénzügyminiszteri tárcát, melyet 1889-ig tartott meg. 1890 decemberben harmadszor lett pénzügyminiszter 1891 februárig, mikor az egész Crispi-minisztériummal együtt beadta lemondását. 1892. belépett mint kincstárnok a Giolitti-minisztériumba, noha Giolittinak eddig esküdt ellensége volt. De még abban az évben Giolittivel együtt megbukott.

2. G. Ferenc, Mária, olasz fizikus, szül. Bolognában 1618 ápr. 2., megh. u. o. 1663 dec. 23. A Jézus-Társaság szerzetébe lépett és annak kollégiumán a matematikát adta elő. Halála után (1665) adták ki Physico-Mathesis de Lumine, Coloribus et Iride, aliisque adnexis (II. kötet, Bonn 1665) c. művét,az egyedülit, mely G.-tól ránk maradt. Arról nevezetes, hogy benne van leirva a tőle fölfedezett szinszóródás és a szintén tőle fölfedezett és először tárgyalt fényelhajlás (diffrakció).

3. G. János Ferenc (il Bolognese), olasz festő, szül. Bolognában 1606., megh. Rómában 1680. Bolognában a Carracciak műveinek hatása alatt képezte ki magát; 1648. Párisba ment és az ottani királyi palotát meg Mazarin bibornok palotáját (most nemzeti könyvtár) nagy dekorativhatásu freskó-tájképekkel diszitette. Hasonló festményeket festett Rómában, igy a Borghese- és a Quirinalis palotában. Függőképei némely olasz képtárban, angol magángyüjteményekben és a párisi Louvreban vannak. Neki tulajdonítanak két szép tájképet is a budapesti orsz. képtárban (510. 520). Kitünőek rézkarcai, tájképek, többnyire a köznapi életből vett alakokkal.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is