Gritti

1. Alajos (néhol Lajos), Konstantinápolyban. G. András, későbbi velencei doge, természetes fia volt. A ravasz, nagyravágyó és pénzsovár ember a padovai egyetemen végezte tanulmányait, majd Törökországba ment, hol eleinte Velence titkos ügynöke is volt. 1527. Konstantinápolyban, mint a diván titkos tanácsosa és Ibrahim nagyvezér kegyeltje, segítséget nyujtott Laszki Jeromos követnek abban, hogy Szolimán császárt rábirja, hogy János magyar királlyal véd- és dacszövetségre lépjen I. Ferdinánd ellen. Midőn a szultán 1529. őszén Magyarországba jött, vele jött G. is s egy lovascsapattal Budán maradt János király oldalán. 1530., midőn I. Ferdinánd Roggendorf vezérével megszállotta Budát, G. a magával hozott török segítséggel meghiusította az ostromot. Egyszersmind azon üzenetet vitte V. Károly császárnak, hogy a török roppant háborut indít azon esetre, ha öcsccse, Ferdinánd tovább is háborgatja János királyt. Ez utóbbi 1531. szolgálatainak jutalmául G.-t, ki magának az országban fondorlataival már meglehetősen nagy pártot tudott szerezni: Magyarország kormányzójává tette. Ezt sokan, kik méltán tarthattak attól, hogy a kevély ember maga is a koronára vágyik, hevesen ellenezték. 1532. a János királytól Ferdinándhoz pártolt Várdai Pál érseknek hatalmában levő Esztergomot ostromolta nagy ügyességgel, bár később támadását abbahagyta. Midőn Ferdinánd és Szolimán közt létrejött a béke, a szultán a feltételek foganatosításával és az ellenkirályok (János és Ferdinánd) birtokhatárainak kijelölésével G.-t bizta meg, ki János ügyeit hanyagul és önzően képviselve, már titkon értekezett Ferdinánd embereivel. 1534. a tordai gyülésen elhatározták a rendek, hogy az Erdély felé török és oláh seregével közeledő G. elé hódoló követséget küldenek, de tekintettel az álnok embernek János királyra és az országra vonatkozó gonosz terveire, csöndben sereget is szerveznek. G. nagy pompával Brassó alá szállott. De mivel a nagy népszerüségnek örvendő vajdai helytartót, Czibak (l.o.) Imrét, ellenségeinek unszolására álnokul megölette, rövid idő multán Majláth István vezérlete alatt nagy magyar és oláh sereg gyült össze ellene, mely elől két fiával és seregével Medgyesre vonult vissza. Hosszas ostrom után, János királytól nem nyervén segedelmet és bizva Péter mondlvai vajda hitlevelében, gyermekeivel az oláh táborba szökött. De innen kiadatott a magyaroknak, kik 1534 szept. 28. lefejezték. Fiait, Antalt és Pétert, később Péter vajda ölette meg. A szultán, bár tulajdonkép nem sajnálta G.-t, ez eseményt kizsákmányolni igyekezvén, Jánost és Ferdinándot is felelősségre akarta vonni. Erdélybe később Junis bég küldetett ki vizsgálat végett.

2. G. András, Alajos apja, valószinüleg keleti származásu, eredetileg Gratola nevü, régi velencei családnak sarja, mely 1819. osztrák grófi rangot is nyert. G. mint vitéz és ügyes hadvezér tünt ki Velencének a törökök ellen vivott háboruiban; majd politikai és diplomáciai képességének is tanujelét adta, midőn mint velencei doge (1523-1529) a világuralomra törekvő V. Károly német-római császár és I. Ferenc francia király versengéseinek közepette csorbítatlanul mg tudta őrizni Velence területét és jogait. Négy természetes fia volt, kik közül leghiresebb G. Alajos (l.o.).

Forrás: Pallas Nagylexikon