Groisz

1. Gusztáv, politikus, szül. Kolozsváron 1811., megh. Budapesten 1874 ápr. 7. Elvégezvén gimnáziumi és jogi tanulmányait, 1830. az erdélyi kir. főkormányzószék szolgálatába állott, ahonnan 1837. Kolozsvár főjegyzőjévé válaszották meg; 1847-49. a város főbirája volt s nagy része volt abban, hogy Kolozsvár 1848-49. a végelpusztulástól megmenekedhetett. 1850-61. kerületi főnök volt Marosvásárhelyt, Nagyszebenben, Szilágy-Somlyón, majd helytartósági tanácsos Nagyszebenben. Az erdélyi kir. főkormányszéknek tanácsosa, aztán alelnöke lett, felosztásakor pedig a belügyminisztériumba került (1872) helyettes államtitkárnak. 1848 előtt két izben volt Kolozsvárnak az erdélyi országgyülésen képviselője, 1872. Szász-Sebes országgyülési képviselője lett. Több proklamációt bocsátott ki és irt egy Követjelentést is. V. ö. Szinnyei, Magyar irók.

2. G. Gusztáv, jogtudós, az előbbinek fia, szül. Kolozsvárt 1840 jul. 15. Középiskoláit és jogi tanulmányait elvégezvén, fogalmazó-gyakornok lett a kir. főkormányzószéknél. 1863. a kolozsvári kir. jogakadémiához a büntetőjog és polgári törvénykezés tanárává nevezték ki, 1866. jogtudor lett, s 1872. a kolozsvári egyetemen a büntetőjog rendes tanára, 1874. nyugalomba vonult. 1866 óta tagja az erdélyi róm. kat. státusnak és igazgató-tanácsnak, egy ideig intendánsa is volt a kolozsvári szinháznak. Értekezéseit, cikkeit részint a szaklapokban, részint a napilapokban tette közzé. Magyar polgári törvénykezési rendtartása 1870. (Kolozsvár) jelent meg. Egyéb munkáira vonatkozólag v. ö. Szinnyei, Magyar Irók.

Forrás: Pallas Nagylexikon