Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Groningen... ----

Magyar Magyar Német Német
Groningen... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Groningen

(ejtsd: hron-), 1. Gröningen egykori friz grófásg egy részéből alakult nélmetalföldi tartomány a enger, Friesland, Drenthe és a porosz Hannovera közt, 2298 km2 területtel, (1891) 277282 lak. (120 1 km2-re). G. egészen sik föld, melyet hatalmas töltések védelmeznek a tenger betörései ellen. Nagyobb folyója nincs; legjelentékenyebb a Hunse és az Oude Aa, amelyek G. városnál egyesülnek és Reid Diep néven a Lauwerzee-öbölbe torkolnak. A Dollartban sok a wadden. Az éghajlat hüvös és nedves. A föld É-on alluviális, D-en homokos, K-en és DK-en sok a mocsár. Általában az egész tartománynak 51,4 %-a szántóföld, 25 %-a rét és legelő és 0,5 % erdős. A gabonanemüeken kivül főképen sok burgonya és olajos növény terem. A tartomány gazdagsága azonban inkább az állatjaiban rejlik; a halászatnak is van jelentősége. A földmivelők nagy hasznát vezsik a «beklem-regt» néven ismeretes örökös hasznonbérnek. A beklem-regt szerint a hasznonbérlő, akinek haszonbére soha föl nem emelhető, a bérletét átörökölheti, eladhatja és albérletbe adhatja a tulajdonos megkérdezése nélkül. Az ipar egyes ágai közül a legfontosabbak a sajt- és vajkészítés, az olajpréselés, továbbá a vitorlavászon- és posztószövés, papir-, és téglagyártás. A csatornák száma nagy; legfontosabb a damster Diep a főváros és Delfzyl közt.

2. G., az ugyanily nevü hollandi tartomány fővárosa, a Hunse és Oude Aa összefolyásánál, számos csatorna és több vasutvonal találkozásánál, (1891) 57061 lak., cukorfinomítókkal, dohány-, szivar-, butor-, tükör-, gép-, hajó-, pótkávé- és sörgyártással, arany- és ezüstékszer-készítéssel. Kereskedelmét a mindenfelé szétágazó csatornák és jó kikötője a Reitdiepen nagyon élénkítik; fő cikkei: a gabonanemüek. A viz alá meríthető árkokkal körülfogott város széles és egyenes utcákból áll; legnagyobb tere a vásártér (220 m. hosszu és 130 m. széles, Hollandiában állítólag a legangyobb); legszebb sétatere a Plantage, legjelentékenyebb épületei: a városháza, a Szt. Mártonról lnevezett szép gót templom 105 m. magas toronnyal, a pénzverő, a vámház, a börze, a kat. Broederkerk, Hendrixtől készített, a passziót ábrázoló nagy képekkel; az 1850. ujonnan épített egyetem, a szinház stb. 18 nagyobb hidja közül legszebb a Botering-hoog. Az 1614. alapított egyeteme még most is eléggé látogatott (500 hallgató); hozzá tartoznak egy könyvtár, a botanikus kert, természetrajzi- és régiség-gyüjtemény és többféle laboratórium. Van azonkivül a városnak többféle közép- és számos népiskolán kivül Minerva nevet viselő művész-akadémiája kép- és rajz-gyüjteménnyel, ipar- és hajóiskolája, többféle tudományos és művészeti egyesülete. G. már a IX. században virágzó hely volt. középkorban egy ideig az utrechti püspöknek volt a tulajdona. 1282 a hanzához csatlakozott. 1514. Geldern hercegének oltalma alá helyezkedett. 1536. V. Károly császár uralma lá került. A németalföldi szabadságharcban. 1579., az utrechti unióhoz csatlakozott, egy időben attól elszakadt, de 1594. Orániai Móric ujra meghódította. V. ö. Lorgion, Geschiedkundige beschrijving der stad G. (1856-57).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is