(ejtsd: hron-), 1. Gröningen egykori friz grófásg egy
részéből alakult nélmetalföldi tartomány a enger, Friesland, Drenthe és a
porosz Hannovera közt, 2298 km2 területtel, (1891) 277282 lak. (120
1 km2-re). G. egészen sik föld, melyet hatalmas töltések védelmeznek
a tenger betörései ellen. Nagyobb folyója nincs; legjelentékenyebb a Hunse és
az Oude Aa, amelyek G. városnál egyesülnek és Reid Diep néven a
Lauwerzee-öbölbe torkolnak. A Dollartban sok a wadden. Az éghajlat hüvös és
nedves. A föld É-on alluviális, D-en homokos, K-en és DK-en sok a mocsár.
Általában az egész tartománynak 51,4 %-a szántóföld, 25 %-a rét és legelő és
0,5 % erdős. A gabonanemüeken kivül főképen sok burgonya és olajos növény
terem. A tartomány gazdagsága azonban inkább az állatjaiban rejlik; a
halászatnak is van jelentősége. A földmivelők nagy hasznát vezsik a «beklem-regt»
néven ismeretes örökös hasznonbérnek. A beklem-regt szerint a hasznonbérlő,
akinek haszonbére soha föl nem emelhető, a bérletét átörökölheti, eladhatja és
albérletbe adhatja a tulajdonos megkérdezése nélkül. Az ipar egyes ágai közül a
legfontosabbak a sajt- és vajkészítés, az olajpréselés, továbbá a
vitorlavászon- és posztószövés, papir-, és téglagyártás. A csatornák száma
nagy; legfontosabb a damster Diep a főváros és Delfzyl közt.
2. G., az ugyanily nevü hollandi tartomány fővárosa, a Hunse
és Oude Aa összefolyásánál, számos csatorna és több vasutvonal találkozásánál,
(1891) 57061 lak., cukorfinomítókkal, dohány-, szivar-, butor-, tükör-, gép-,
hajó-, pótkávé- és sörgyártással, arany- és ezüstékszer-készítéssel.
Kereskedelmét a mindenfelé szétágazó csatornák és jó kikötője a Reitdiepen
nagyon élénkítik; fő cikkei: a gabonanemüek. A viz alá meríthető árkokkal
körülfogott város széles és egyenes utcákból áll; legnagyobb tere a vásártér
(220 m. hosszu és 130 m. széles, Hollandiában állítólag a legangyobb); legszebb
sétatere a Plantage, legjelentékenyebb épületei: a városháza, a Szt. Mártonról
lnevezett szép gót templom 105 m. magas toronnyal, a pénzverő, a vámház, a
börze, a kat. Broederkerk, Hendrixtől készített, a passziót ábrázoló nagy
képekkel; az 1850. ujonnan épített egyetem, a szinház stb. 18 nagyobb hidja
közül legszebb a Botering-hoog. Az 1614. alapított egyeteme még most is eléggé
látogatott (500 hallgató); hozzá tartoznak egy könyvtár, a botanikus kert,
természetrajzi- és régiség-gyüjtemény és többféle laboratórium. Van azonkivül a
városnak többféle közép- és számos népiskolán kivül Minerva nevet viselő
művész-akadémiája kép- és rajz-gyüjteménnyel, ipar- és hajóiskolája, többféle
tudományos és művészeti egyesülete. G. már a IX. században virágzó hely volt.
középkorban egy ideig az utrechti püspöknek volt a tulajdona. 1282 a hanzához
csatlakozott. 1514. Geldern hercegének oltalma alá helyezkedett. 1536. V.
Károly császár uralma lá került. A németalföldi szabadságharcban. 1579., az
utrechti unióhoz csatlakozott, egy időben attól elszakadt, de 1594. Orániai
Móric ujra meghódította. V. ö. Lorgion, Geschiedkundige beschrijving der stad
G. (1856-57).
Forrás: Pallas Nagylexikon