Grossinger
1. Ferenc Rudolf (Grossing), nemes család ivadéka, szül.
1751., megh. Grazban 1830 okt. 12. József császár kabinetjében alkalmazata, de
mint megbizhatatlan embert nemsokára elbocsátotta. G. azután nyugdijba lépett
és Grazban élt. Hét nyelvet beszélt, ezek közt a hébert és törököt is. Szabad
idejét tanulmányozással és irodalmi foglalkozással töltötte és többek között
egy többnyelvü szótáron is dolgozott. Hirhedt műve: Jus publicum Hungariae
(Halle, illetőleg Pest [Eggenbergernél] 1786), melyben a magyar királyi hatalom
abszolut voltát vitatja. Ungar, allgem, Staats- und Regimentsrecht (Bécs 1876);
Josefs II. Briefe (2. kiad., 1822); Refutatio juris publici Hungariae (Halle,
ill. Pest, Eggenbergernél 1791); Tabulae chronologicae (a magyar királyok,
nádorok sb. felsorolásával, Pozsony 1806).
2. G. János, jónevü természettudományi iró, jezsuita, szül.
Komáromban 1728 szept. 27., meghalt u. o. 1830. Tanulmányainak befejezése és
fogadalmainak letétele után a humaniorák tanára volt Nagyszombatban, a bécsi
Teréziánumban és a kassai rendi iskolában. A társaság eltörültetése után mint
esztergom-egyházmegyei pap Komáromban tartózkodott; 1780. tábori pap lett;
1802. hitoktató volt Komáromban. Művei: Dissertatio de terrae motibus R.
Hungariae... ab a. 1040-1783. (Győr 1783); Universa historia physica R. Hung.
(1793). I. Zoologia (591 lap). II. Historia avium (462 lap). III. H. piscium et
amphibiorum (400 lap). IV. H. insectorum (416 lap). V. Regni vegetabilis pars
I. Dendrologia, sive historia arborum er fructium (344. l.). irt ezeken kivül
számos latin költeményt. V. ö. Zelliger Alajos, Egyh. irók csarnoka; Márki, Dr.
G. János hazánk mult századbeli leirója. Természettud. füzetek, 1882., három
közlés.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|