GRÓSZ KÁROLY

Miskolc, 1930. augusztus 1. ? Gödöllő, 1996. január 7.
magyar politikus, a Minisztertanács elnöke 1987?1988 között.
1945-től a Magyar Kommunista Párt (MKP) tagja.
1949-1950-ben a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége Abaúj vármegyei szervezetének titkára.
1951 és 1954 között hadnagyként, majd főhadnagyként a jugoszláv-magyar határon teljesített szolgálatot.
1954-től Borsod megyei pártbizottság agitációs és propagandaosztályának vezetője, majd a megyei pártapparátus vezetője.
1956-ban a forradalom alatt a posztján maradt. Az újságíróknak megtiltotta, hogy az eseményekről tudósítsanak, az Észak-Magyarország című lap fejlécéről a Kossuth-címert eltávolíttatta.
1961-től a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának munkatársa.
1968-tól a KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője, majd 1974-től vezetője.
1979-ben a Borsod megyei pártbizottságot vezeti.
1980-ban az MSZMP KB tagjává választják.
1985-ben az MSZMP Politikai Bizottságába is bekerül.
1987 júniusában megválasztják a minisztertanács elnökévé, programjában elismeri a piacgazdasági nyitás szükségességét, de a megújulást a várakozások ellenére a szocializmuson belül képzeli el.
Bevezeti a személyi jövedelemadót. Elemzők súlyos külpolitikai kudarcnak tartják, hogy képtelen az erdélyi falurombolást diplomáciai eszközökkel fékezni.
Kormányának tagjai közül többen a rendszerváltás után is aktívak, pl. Kovács László külügyi államtitkár, Csehák Judit egészségügyi miniszter, Horn Gyula külügyminiszter, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes.
1988 a visszavonult Kádár Jánost követi az MSZMP főtitkári székében.
1988 novemberében Németh Miklóst választják meg utódául, mert Grósz egyre inkább akadályozta a reformokat. Grósz leváltása után is ragaszkodik a szocialista politikai rendszer fenmaradásához és a Varsói Szövetséghez 1989-ben az MSZMP rendkívüli ülésén bejelentik az utódpárt, az MSZP megalakulását, a tagság jelentős része átlép. A konzervatív Berecz János és Grósz Károly az MSZMP újászervezését tűzi ki célul, példának a ?felszabadulás? utáni időket, és az 1956-ot követő szervezési hónapokat tekintik.
1990-ben lemond az MSZMP KB-beli tagságáról, és végleg visszavonul a politikai élettől.

Szerkesztette: Lapoda Multimédia