Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
groteszk bizarre
groteszk camp
groteszk fantastic
groteszk grotesque
groteszk ludicrous
groteszk surreal
groteszk dí... fantasy
groteszk do... grotesque
groteszk mi... fantasy
groteszk mó... grotesquely...
groteszk mű... fantasy
groteszk ra... fantasy
groteszk tá... grotesque
groteszkség... grotesquene...
grotta grotto, gro...

Magyar Magyar Német Német
Grot... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Grot

1. Jakovlevics Miklós, orosz filozofus, szül. Szt. Pétervárott 1852. tanult ugyanott. 1876-83. a njegini filozofiai-történeti tanintézetben, 1883-1886. az odesszai egyetemen a filozofia tanára volt s 1886 óta a moszkvai egyetemen tanít. Orosz nyelven irt filozofiai munkáiban önálló kriticizmus alapján pozitiv világnézetet igyekszik megalapítani, mely az érzést objektiv megismerési forrásnak tekinti s a lét végcéljául az anyagnak az akarat (szellem) által való fokozatos legyőzését tartja. G. munkái: Pszihologija csuvsztvonanij v jeja isztorii i glavnyh osznovah (Az érzések pszihologiája, ennek története és főalapjai, Szt. Pétervár 1880); Filozofija kak iszkusztvo (A filozofia mint művészet, u. o. 1880); O naucsnom znacsenii pesszimizma i optimizma kak mirovozzrenij (A pesszimizmus és optimizmus tudományos jelentőségéről, Odessza 1884); K voproszu o reforme logiki (A logika reformjához, Lipcse 1882); Klasszifikacija nauk (A tudományok klasszifikációja 1884); K vvoproszu o szvobodje volji (Az akarat szabadságának kérdése, Odessza 1884); Giordano Bruno i pantejizm (Giordano Bruno és a panteizmus, u. o. 1885); O duse v szvjazi sz szovremennimi ucsenijami o szile (A lélekről összeköttetésben az erőről szóló modern felfogással, u. o. 1886); Znacsenije csuvsztva dlja uznanija (Az érzés jelentősége a megismerésre nézve, u. o. 1889)... Sto takoje metafizika? (Mi az a metafizika? Moszkva 1890); Zadacsi pszihologii (Apszihologia feladatai u o 1890); Osznovanie morali (A morál alapja, u. o. 1892). Francia nyelven irt munkái: Nouvelle classification des sentiments (1878); La causalité et la conservation de l"énergie (1890). Ezenkivül 1889 óta szerkeszti a Voproszi filozofii (Afilozofia kérdései) c. folyóiratot. V. ö. Magyar Philosophiai Szemle (1886).

2. G. Karlovics Jakab, orosz nyelvész és történész, szül. Szt. Pétervárott 1812 dec. 15. (ó-naptár), megh. u. o. 1893 jun. 5. (ó-naptár). A carszkoje-szelói liceumban tanult, aztán államszolgálatba lépett, de itt is szorgalmasan tanulmányozta a nyelvészetet és irodalmat s 1841. az orosz irodalom és történelem tanárává nevezték ki Helsingforsba. 1853. Miklós és Sándor nagyhercegek (a jelenlegi cár III. Sándor) nevelőjévé hivták meg Szt. Pétervárra s egyuttal kinevezték a Sándor-liceum tanárává; 1855. az akadémia tagja, majd 1889. annak alelnöke lett. Munkái közül felemlítendők: Derzsavin költői munkáinak kritikai kiadása (Szt. Pétervár 1864-80, 9. köt.). II. Katalin levelezése Grimmel (u. o. 1884); Filologicseszkija raziszkanija (Filologiai kutatások, Szt. Pétervár 1885). Az orosz akadémiai nagy szótár átdolgozásából két füzet jeléent meg (1892). G. a magyarok ősi vándorlásáról stb. is irt; két ily művének ez a cime: Iz istorii Ugrii i Slavjanstva v. XII v?kj?. 1141-1173. (Varsó 1889); Madjary i Slavjane v proslom  (u.o. 1893).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is