Grote

(ejtsd: grót), György, angol töténetiró és politikus, szül. Clay Hillben (Kent) 1794 nov. 17., megh. 1871 jun. 18. Atyja eleintén saját banküzletében alkalmazta, amellett azonban G. a klasszikus irókat forgatta és a politikai életben is résztvett. 1821. adta ki - névtelenül - első irodalmi kisérletét, melyben a hirneves Macintoshnak Essay on paliamentary reform c. művét megtámadta; ezt követte az Ont he essentials of parliementary reform c. művecske. Mind a két munkában a liberalizmus hivének vallotta magát. Midőn pedig 1832. Londonban a parlamentbe választották, a radikális párthoz csatlakozott és ezóta évenkint a titkos szavazásmódot hozta javaslatba. Indítványát azonban a tory párt és a wigh-ek egy frakciója évről-évre leszavazta, amiért azután 1841. mandátumát letette. Némi előkészületek után hozzáfogott nagyszabásu művének megirásához, melyből az I. kötet 1846. megjelent. Ez a History of Greece c. hires munka eredetileg 12 kötetből (és 2 pótkötetből) állott; a későbbi kiadások pedig 12 kötetből. A munka felöleli a régi görögök történetét kezdettől egyészen Nagy Sándor haláláig. G. azonfelül még két munkával gazdagította az irodalmat: Plato and the other companions of Socrates (1864, 3 köet; IV. kiad. 1885) és egy hasonló cimü, Aristotelesről irt művéveé (1872, 2 kötet), melyet Bain és Robertson rendeztek sajtó alá (ez utóbbi művet csonkán hagyta hátra). Egyéb, hagyatékában talált munkái: Minor works, with critical remarks (1873); Fragments on ethical subjects (1876); Seven letters concerning the politics of Switzerland pending the outhbreak of the civil war in 1847 (1876), mely műben a Sonderbundskrieg történetét irja le. G. élete egyébiránt gondtalanul folyt le; kortársai meghajoltak nagy tehetségei előtt; az oxfordi egyetem tiszteletbeli doktornak választotta, a londoni egyetem pedig alkancellárjának. Tetmét a Westminster-apátságban helyezték nyugalomra, Gibbon mellé. Nagyműveltségü neje, Harriet (megh. 1878 dec. 29.), kegyeletes biográfiát irt G.-ról, melyet Seligmann ford. németre (Lipcse 1874). V. ö. Eastlake lady, mrs. G. (London 1881).

Forrás: Pallas Nagylexikon