Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gruber... ----

Magyar Magyar Német Német
Gruber... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gruber

1. Fülöp, az 1848-49-iki magyar szabadságharc vértanuja; mint honvéd tüzérhadnagy vett részt a szabadságharcban s e minőségében az Ordódy Kálmán parancsnoksága alatt állott Lipót-vár védelmezésében tünt ki. Ordódy látván, hogy a csekély őrséggel nem képes a várat Simunics osztrák altábornagy egész hadteste ellen megvédelmezni, az őrséget rábirta a vár feladására, de báró Mednyánszky László, kit a magyar kormány a gyanus magaviseletü Ordódy mellé ellenőrül rendelt, s hű bajtársa G. ellene szegültek a parancsnoknak. A vár feladatván, Mednyánszky s G. elfogattak s 1849 jul. 19. reggel 3 3/4 órakor a pozsonyi vár mögötti Szamárhegyen felakasztattak.

2. G. Károly Antal (Grubenfelsi) magyar-német iró, szül. Szegeden 1760., megh. Pozsonyban 1840. szept. 19, tanulmányai végeztével a rónaszéki kir. sóhivatalnál nyert alkalmazást, erről azonban rövid idő mulva lemondván, Bécsbe ment s ott az irodalomnak élt. Levelezője volt a Wieland és Böttiger Weimarban megjelent uj német Merkurjának s az osztrák irodalomról cikkezett. Bécsben egyszersmind mint német költő lépett föl szinmüvekkel, idillekkel, alkalmi himnusokkal és egyéb szépirodalmi dolgozatokkal; amellett lapidáris latin feliratok készítésében remekelt Denis és Birtenstock modorában. Biztos állást akkor kapott, mikor Széchenyi Ferenc gróf kinevezte könyvtárában skriptorrá; később az Apponyi gróf könyvtárosa lett Pozsonyban, mig 1833. nyugalomba lépett. Tragédiái, szinművei, vigjátékai, elbeszélései és lirai költeményei tömegéből inkább kiemelkednek: Elogia et epigraphica (függelékkel az ősnyomtatványok meghatározásáról, Pozsony 1805) és Historia linguae Ungaricae quam scribere tentavit (Pozsony 1830. Nyelvtörténeti kisérlet, de igen fogyatékos). Említhetők még: De stilo inscriptiorum latinarum (Pozsony 1833) és Margit, eine magyarische Erzählung aus unsern Zeiten (Pozsony 1823).

3. G. Lajos, csillagász, szül. Pécsett 1851 máj. 12., megh. Budapesten 1888 nov. 15. A gimnáziumot Nagyváradon és Budán végezte, 1870. került a bécsi egyetemre, hol mennyiségtant és csillagászatot hallgatott. Egyetemi tanulmányai végeztével az osztrák fokmérő hivatalban működött mint asszisztens Oppolzer vezetése alatt, mely minőségben alkalma volt különben is kiváló képességét csillagászati megfigyelésekben még tökéletesbíteni. 1875. a magyar közoktatási minisztérium ösztöndijjal Lipcsébe küldte, hol Bruhns alatt folytatta csillagászati tanulmányait. Innen mint obszevátor került a hamburgi tengerészeti csillagdához, hol azonban csak rövid ideig maradt, mert már 1876 máj. 1. a budapesti meteorológiai intézethez neveztetett ki obszervátornak. Ugyanakkor habilitálta magát a budapesti egyetemen mint magántanár; 1887. a meteorológiai intézet igazgatójává nevezték ki. Nagyobb munkája: Utmutatás földrajzi meghatározásokra a Természettudományi Társulat kiadásában jelent meg 1883. Egyéb értekezései: Apparat zu Coincidenz- Beobachtungen bei Schwerebestimmungen mit Hilfe des Reversions-Pendels (a bécsi tudományos akadémia kiadványa); Oktober-Schwarm der Sternschnuppen (doktori értekezés 1875); Über die Bestimung der magnetischen Inclination mit Hilfe von Magnetnadeln (Exner Repertoriuma); Az h Cassiopeioe kettős csillag mozgásáról; A Borelly-féle üstökös definitiv pályaszámítása (Kurländer J. obszervátortársával); A november havi hullócsillagokról; A földnehézség meghaározása Budapesten. (Ez utóbbiak a magyar tudományos akadémia kiadványai).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is