Grundtvig
1. Miklós Frigyes Severin, dán protestáns hittudós és költő,
született Udbyban Seelandon 1783 szept. 8., megh. Kopenhágában 1872 szept. 2. A
most említett helyen bevégezvén teologiai tanulmányait (1810), atyja mellett
segédlelkészkedett, 1813 után kopenhágai lelkész lett, hol egyszersmind a dán
nép őstörténetével s mondáival foglalkozott; midőn VI. Frigyes király az itteni
egyik főtemplom lelkészül kinevezte, lelke egész hevével megtámadta az egyre
hódító észelviséget és oly szenvedéllyel küzdött az apák lutheri igazhitüsége
mellett, hogy emiatt egyházi hatóságaival összeütközésbe jött; hivataláról
lemondott, hogy az államegyházat annál szabadabban ostromolhassa, melynek
helyébe ő népegyházat akart állítani, mely csupán az apostoli hitformát ismerné
el szabályozóul. 1839. ismét elfoglalta Kopenhága egyik lelkészi állomását, de
miután 1848. Dánia ellenséges viszonyba jött Németországgal, ő is mint
tullelkes hazafi ellenségévé lett még a német földön született lutheri
reformációnak is, és egy az államtól teljesen különválasztandó s az ős dán
mitológia némely gondolatait magába felvevő egyház létesítése mellett
buzgólkodott. Vallásos iratai közt nevezetesebbek Christelig Söndagsbog (3
köt.); Sangverk til der danske kirke (5 köt.). Más költői és történelmi művei
ritka szépségről és erőről tanuskodnak, és maig is kedvencei a dán népnek.
Legnagyobb érdeme G.-nak az ő nevéről elnevezett «magasabb népiskolák»
megalapítása, amelyek azóta egész Skandináviában elterjedtek.
2. G. Svend Hersleb, dán filologus, szül. 1824., megh. 1883.
Az északi népköltészet alapos ismerője. Gyüjteményei és iratai közt a
legtartalmasabb a Danmarks gamle Folkeviser (1853-1883), amely - sajnos -
befejezetlenül maradt és arra volt hivatva, hogy az északi népköltészet egész
kincsesházát fölölelje magába, s azt ugy történeti, mint kritikai, valamint
filologiai szempontból megvilágítsa.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|