Grünwald

1. Béla, publicista, szül. Szt. Antalon (Hont) 1839 dec. 2., megh. Courbevoiban (Páris mellett) 1891 május 4. Tanulmányai befejezése után több ideig külföldön utazott, de különösen Franciaországban tartózkodott hosszabb ideig. Hazatérve, Besztercebányán lakott. 1867. Zólyommegye főjegyzője, 1871. alispán, 1878 Besztercebánya városa országgy. képviselője lett. A megyei életben a közigazgatás jobb karba hozatalán fáradott, társadalmilag sokat tett a magyarositás érdekében és az e megyében már-már elterjedő pánszláv irány elnyomására és e munkásságra vonatkozó elveit és tapasztalatait fejtette ki több röpiratban is, melyek közt az 1878. megjelent Felvidék méltó figyelmet keltett. Ugyane hazafias és reformáló törekvéseket szolgálta az országgyülésen is, hol rövid idő mulva Apponyihoz csatlakozott. Hive volt a közigazgatás államosításának és a nemzeti egység tudatos kiépítésének. Szónoklatait mindig nagy figyelemmel hallgatták, neve igen népszerü lett az országban, de elvei megvalósítását meg nem élte. Nagy szolgálatot tett a Magyar közigazgatási jog összeállításával (4 kötet, 1889)., politikai irányát históriai alapra akarta fektetni és e célból irta két művét: A régi Magyarország 1711-1825. és Az uj Magyarország, gróf Széchenyi István (1889). Mig az előbbi munka, éppen tendenciózus voltánál fogva, igen kedvező fogadtatásra talált, a második, melyben gróf Széchenyi I. elméjének kórosságát helyezi előtérbe, szinte egyhangu visszautasításban részesült. Ez és a politikai küzdelem az ideges irót elkedvetlenítették. Ehhez pénzügyi zavarok is járultak. Az egész országban fájdalmas feltünést keltett, midőn hire jött, hogy G., ki azelőtt hosszabb időn át Monacóban tartózkodott, Párisban maga vetett véget életének. Holttestét a Szajnában találták meg és a Morgue-ban ismerték fel az ott lakó magyarok. G. a magyar tudományos akadémiának levelező tagja volt.

2. G. Béla, festőművész, szül. Somogy-Somban 1867 máj.6. Tanulmányait az orsz. mintarajz-tanodában kezdte meg, hol Székely Bertalan és Lotz Károly voltak mesterei. Innen egy évre Münchenbe, majd Párisba ment s a francia műgyüjteményeket tanulmányozva, három esztendőt töltött Bouguereau és Robert Fleury iskolájában. G. párisi tanulmányainak befejezése után 1890. Münchenben telepedett meg s onnan küldi hozzánk ujabb és ujabb festményeit, melyek költői kedélyről és a művészeti technika teljes ismeretéről tesznek tanuságot. Művei között legnevezetesebbek: Erdő szélén, A Krisztus születését hirdető angyal megjelenik a pásztorok előtt s a Nihilisták. A két utóbbi kép kitüntetésben is részesült: az első a műbarátok diját nyerte el, az utóbbit megvásárolták a nemzeti muzeum számára.

Forrás: Pallas Nagylexikon