Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Gryphius... ----

Magyar Magyar Német Német
Gryphius... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Gryphius

1. András (tkp. greif), a XVII. század legkiválóbb német drámaköltője, szül. Grossglogauban (Szilézia) 1616 okt. 11., megh. u. o. 1664 jul. 16., tanulmányait a görlitzi, glogaui és fraustadti iskolákban végezte. 1636 óta Schörborn grófnál informátor volt, ki 1637 költővé koszoruzta s nemesi rangra emelete. 1638. beutazta Hollandiát s ott 1639-44-ig előadásokat tartott a bölcsészetről és mennyiségtanból. Ezután beutazta Franciaországot, Olaszországot, és Németországot. 1647. visszatért Fraustadtba, 1650. Frankfurtba és Upsalába hivták meg tanárnak, mit nem fogadott el; ugyanekkor Glogau fejedelemség szindikusa lett. 1662. felvétette magát az u. n. Fruchtbringende gesellschaft tagjai közé s ott «der Unsterbliche» melléknevet nyerte. Hirnevét drámáival alapította meg, őt tekintik a német dráma atyjának. Tragédiái: Leo Armenius (1646); Katharina von Georgien (1647), Cardenio und Celinde, Pipinianus (1663) és Carolus Stuardus (1649, átdolgozva 1663). Jobbak még prózában irt népies vigjátékai: Peter Squentz (650, uj kiad. 1878); Horribilicribrifax (1650, uj kiad. 1876) és Die geliebte Dornrose (uj kiad. Boroszló 1858), melybe Das verliebte Gespents cimü művészi daljáték van szőve. Ezen utóbbi művei a XVII. sz. legjobb irodalmi alkotásai közé tartoznak. Egyéb műveit az idegen nyelvekből átdolgozott szinművek és latinul irt Olajhegy c. vallásos éposza képezik. Műveit többszörösen kiadták: ujabban Halm P. a Litterarischer Verein könyvtárában (Stuttgart 1878-82) és Kürschner Deutsche Nationalliteratur (Stuttgart 1883) gyüjteményében; Tittmann a Deutsche Dichter des 17. Jahrhunderts-ben (Lipcse 4. és 14. köt., 1870-80). Szonnetjeit Welti H. adta ki (Halle 1883).

2. G: Keresztély, német költő és iró, az előbbinek fia, szül. Fraustadtban 1649 szept. 29., megh. 1706 márc. 6. 1647. Boroszlóban a klasszikai nyelvek tanára, rektor és könyvtárnok volt. Művei: Poetische Wälder (Frankfurt 1698 3. kiad. Boroszló és Lipcse 1718); Kurze Beschreibung der geistlichen und weltlichen Ritterorden (Lipcse 1697, Boroszló 1709) stb.

3. G. Sebestyén, lyoni nyomdász, szül. Reutlingenben (mások szerint az Augsburg mellett levő falvak valamelyikében) 1493., megh. Lyonban 1556 szept, 7. Hires volt nyomtatványainak szépségéről és szabatosságáról. Kiadott egy latin bibliát 550. és több más munkát. halála után fia, G. Antal vezette tovább a nyomdát. - G. Sebestyénnek testvére, Ferenc Párisban dolgozott, s többek között kiadott egy Lexicon graeco-latinumot is. 1540 körül abbahagyta mesterségét.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is