Guadalquivir
(az arab Uad-al-Kebirből a. m.a Nagy-folyó), az ókoriak
Baestise, Spanyolország nagy folyóinak egyike Jaen, Cordova, Sevilla, Cadix és
Huelva tartományokban. 481 m. magasban, Canada de las Fuentesnél, a Sierra del
Pozo É-i lejtőjén ered: eleinte ÉÉK-nek a Sierra del Pozo és de Cazorla közt
folyik, a Tranco de Monzoque csakhamar Dny-nak szorítja; itt fölveszi a
Guadacebast, utána balról a nálánál hosszabb Guadiana Menort, a Guadalimart és
Guadalbullont. Andujarnál medre már csak 200 m. A Sierra Morena végső
kiágazásai közt nagy kanyarulatokat tesz, fölveszi a Jandula, Yeguas, Cuzna,
Guadajoz, Guadiato, Bembezar, Viar, stb. nevü folyókat; mindamellett alacsony
vizállás esetén csak 26 m3 vizet hömpölyögtet medrében, midőn Palma
del Riónál fölveszi fő mellékvizét, a Cenilt. Sevillánál 150-200 m. szélessége.
itt már érezhetővé válik a tenger áradása is, amiért e nagy városig 100-200 t.
tartalmu hajók fölevezhetnek rajta, 60 km.-nyire torkolatától 2 ágat bocsát ki,
amelyek miután az Isla-Mayort és Isla-Menort alkották, Tablazonál ismét
egyesülnek. A G. Sanlucar de Barramedánál torkollik a Földközi-tengerbe.
Hossza: 500 km., vizterülete: 55600 km2. A hajózás tekintetében a
Pireneusi-félsziget legfontosabb folyója. V. ö. Mesa. Valle del G. (Madrid
1864).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|