Guadeloupe

La- (ejtsd: gvadlúp), a Kis-Antillák egyike, 55 km.-nyire Montserrattól: francia birtok. Tulajdonképpen két szigetből áll, amelyeket egymástól a Riviere Salée, 4-5 km. hosszu, 5 m. mély és 100-150 méter széles tenger-csatorna választ el. A ny-i sziget a tulajdonképeni G. v. Basse-Terre, a K-i Grande-Terre, amannak ellipszis-, emennek háromszög alakja van; amaz 946, emez 656, mindkettő együttvéve pedig 1602 km² területü. Miként alakjára, ugy felületére és geologiai alkatára nézve is, a két sziget egymástól különbözik. G. egészen vulkáni; csak csekély részét borítja agyag. A magasabb csúcsokat őserdők takarják. Grande-terre sokkal alacsonyabb; felületét csak halmok teszik változatossá, amelynek átlagos magassága 100 m. A vizek mindkét szigeten rövidek, de a hatalmas trópusi esők következtében rendkivül gyorsan rohamos folyásuakká válnak. A legnagyobb folyók G.-on vannak és pedig a Grande riviere a Goyaves, amely 9 km.-nyire hosszságban hajózható, továbbá a Lézarde és a carbet. Az egyedüli tó a Soufriere alján, 394 m. magasban a 4 km. területü Grand Étang. A partok körül sok helyen korall-zátonyok nyulnak el: kikötőkben nincs hiány. A meleg a szigeteken igen nagy és változásaiban nagy szabályosságot tüntet föl: 26°-nál kevesebbet ritkán mutat a hőmérő. Az esők gyakoriak. Az éghajlat a magasabban fekvő helyeken még az európai embere nézve sem egészségtelen. Mindkét szigeten a trpopusi növények mind megteremnek: legnagyobb kiterjedésüek a cukornád-ültetvények, azonkivül termelnek kávét, kakaót, vaniliát, maniokot, banánát, rizst és dohányt; kitünő minőségü a pamut is. Az állatállomány volt 1887-ben 7306 ló, 19578 szarvas-marha. 9819 juh és 18365 sertés. A lakosság száma 142294 (1 km² -rre 89), akiknek nagyobb része kreol, azaz benszülött. G. a geográfiailag is hozzátartozó Désirade (l.o.), Les Saintes (szám szerint 7), Marie-Galante, Petite-Terre és Saint-Barthélemy szigetekkel együtt egy kormányzóságot alkot 1870 km² területtel és 165899 lak. Élén egy kormányzó áll, ennek van alárendelve a belügyek és pénzügyek igazgatója. A kormányzásban segítője a 36 tagból álló államtanács, amely a maga kebeléből választja a 7 tagból álló gyarmat-bizottságot. G.-ot a francia törvényhozó testületben egy szenátor és egy követ képviseli. A főváros Basse-terre, a fő kereskedelmi hely pedig Pointe-a-Pitre.

G.-ot 1493. Kolumbus Kristóf fedezte föl; 1635. jelent meg rajta Duplessis és Lienard d"Olive vezérlete alatt egy maroknyi csapat francia, akik azt elfoglalták. 1647. a francia korona vette birtokába: ekkor csakhamar virágzásnak indult. Az angolok több izben intéztek ellene támadást: 1759-től elfoglalva is tartották, de 1763. ismét visszaadni voltak kénytelenek; 1794. ismét birtokba vették, de a konvent küldöttei, Chrétien és Victor Hugues, őket 7 havi küzdelem, után ujra elüzték. 1810 febr. 4. Cochrane angol admirális megint elfoglalta, 1813. azután végleg a franciák birtokába került. A rabszolgaintézményt 1848. törülték el. V. ö. Sainte-Claire Deville, Voyage géologique aux Antilles (1847); Bouinais, G. phys., pol., écon. 1880; Carte de la G. (4 lapon).

Forrás: Pallas Nagylexikon