Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Guarini... ----

Magyar Magyar Német Német
Guarini... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Guarini

1. Giambattista, olasz költő, szül. Ferrarában 1537 dec. 10., megh. Velencében 1612 okt. 7-én. Már 19 éves korában tanár lett szülővárosa egyetemén, tiz évvel későbben pedig belépett II. Alfonz herceg udvari hivatalnokai közé. Mint ilyen számos diplomáciai küldetésben járt el Torinóban, Rómában, Lengyelországban, másfelől verseivel is szerencsés vetélytársa volt a szintén a ferrarai udvarnál tartózkodó Tomnak (l.o.). 1583. elhagyta Alfonzot s ez idő óta részint polesinei villájában dolgozgatott, részint Velencében, Padovában. Firenzében élt, közben rövid időre ismét hivatalt vállalva Ferrarában. Noha mint lírikus is előkelő helyet foglalt el kortársai között, nevezetességét majdnem kizárólag Il Pastor Fido c. pásztori szinjátékának köszönhette. Tasso Aminta-jának hatása alatt irta meg, de mintaképénél nagyobb sikert tudott elérni. A darabot 1596. adták legelőször, s ez idő óta ugy Olaszországban, mint majdnem az összes művelt országok szinpadjain sürüen szerepelt. Sokkal tágabb keretet adott benne a pásztori játéknak, mint előzői; alakjaiban épugy mint nyelvében több változatosságra törekedett; emellett a darab szerkezete is jeles, versei pedig rendkivül könnyedek és dallamosak. Még megemlítjük érdekes leveleit, valamint Il Segreterio és Trattato della politica liberta c. értekezéseit is. V. ö. Rossi, L.B.G. ed il Pastor Fido (Torino, Loescher).

2. G. Guarino, olasz építőmester, szül. Modenában 1624., megh. 1685 vagy 1683. Szenvedélyes terjesztője volt a barokkstilnek, különösen II. Carlo Emanuele herceg és ennek fia I. Szavójai Vittorio Amadeo szolgálatában. Főbb építményei: a torinói tud. akadémia sötét hatásu palotája (1674); a Carignano-palota (1674), melyet azonban csak 1871. fejeztek be, a Provana-palota Collegnóban (melyet 1698, az ő tervezete után építettek), a Lorenz-templom, egy gömbölyü, buja építmény, melyen egyetlen egyenes vonal sem fordul elő, a Santuario della Madonna della Consolata, végül a San Sudario-kápolna a Szt. János dombon (1657-94.). G. Párisban, Lissabonban és Prágában is épített. Különben barát volt. Munkái Architettura civile del Padre Guarini G. cimen jelentek meg (Torino 1737).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is