Gubacs

v. gubics, guba v. buga, bigolyó (növ.), Galla cecidium, a növények szervein élősködők v. szurás következtében támadt helyi szövetdaganat v. szövetképzés, mely a benne v. rajta levő élősködőnek az időjárás és ellensége ellen védelmül, lakóhelyül, költőfészkül és táplálékul is szolgál. A G. csak a fiatal, még fejlődésben lévő részekből: a rügyből, fiatal gyökérből, szárból, levélből, nem pedig a teljesen kész szervekből képződik. A növények közül némely élősködő penész, p. a synchitriumok különböző gubacsot okoznak (penész-G., mycocecidim). Az állatok közül a bogarak csoportja, nevezetesen a gubacsdarazsak (l.o.) a kétszárnyu bogarak közül pedig a gubacslégy (l.o.) és még nehány más, a félfedelüek v. poloskafélék közül a gubacstetvek v. levéltetvek (aphis) és ugró tetvek (Psyllodes), továbbá nehány csőrős bogár és lepkehernyó. A pókfélék közül valamennyi gubacs-atka (Phytoptus) is okozója, vége nehány fonálféreg és kerekesféreg is okoznak G.-ot. A G. külső alakja nagyon különböző. Majd csak mint a növénytagok határozatlan eltorzulásai, majd pedig köröskörül zárt s a növény belső szövetében keletkező képződmények, mint a tölgy-G. Mint eltorzulás (deformatio) majd egyes tagon képződik, p. a gyökéren, a száron, a levélen v. a magrejtőn v. összetett szerven is mint a rügyön, a hajtás végén, a virágzaton, a virágon. A tölgyről több mint 200 faj különböző G. ismeretes, köztük a kereskedelem török v. levantei G.-a (gallae tinctoriae v. Turcicae) meg a magyar zsiros gubacs v. suska.

Orvosi célra azon gubacsokat használják, melyek a quercus infectoria Oliv. levélrügyein a cynips gallae tinctoriae Oliv. nevü darázs szurása által képződnek. Azon G.-ban, melyben a rovar benne vesz, állítólag több a csersav. A legjobb G. az aleppói (gallae halepenses), ezekben 60-70% tannin van, azonkivül gallussav, ellagsav, viasz, cukor stb. A magyar és német G. nagyobb, könnyebb, sima, világos sárgabarna és sokkal kevesebb benne a csersav. ma már a G.-t majdnem kizárólag csak a csersav előállítására használják a gyógyszerészetben. L. még Cserzőanyagok.

Forrás: Pallas Nagylexikon