Gubacsdarázsok

(Cynipidae), a hártyás szárnyu rovarok magánosan élő csoportjának egyik családja, melynek fajai majdnem kivétel nélkül növénylevelekre, ágakra és gyökerekre rakják petéiket s az illető növényrészeken emiatt az ugynevezett gubacsok képződését okozzák, amelyek tulajdonképpen a növény beteges kinövései. E gubacsokban fejlődnek ki aztán a lárvák, bábozzák be magukat s csak mint kifejlett rovarok jönnek a külvilágba, amikor is a gubacson kis nyilást vágnak. Ha a gubacsban csak egy lárva van, akkor egykamrás, ha ellenben több lárva van, akkor a kamra több rekeszből áll. De nem valamennyi készít gubacsot, mert egyrészük, az ugynevezett zsellérek, a már fejlődő gubacsokba rakják le petéiket csupán, sőt vannak olyanok is, amelyek más rovarokba tojnak. Egy részüknek csak nőstényeik voltak ismeretesek s ezek szűzuton szaporítanak egy ideig, de aztán himek és nőstények is jelennek meg, amelyek azonban a szűzuton szaporítóktól annyira eltüntek, hogy korábban önálló fajok gyanánt irták le. Több faj ismertes s ezeknek egy része hazánkban is tenyészik. A Cynips-fajok valamennyien a tölgy- és cserfák különböző részein okoznak gubacsokat. A C. quercusfolii Htg. a tölgyfák leveleiről ismeretes barnás, golyóforma gubacsokat termeli, a C. calycis Htg. annak csészéjét szurja meg s a nagy több kiemelkedéses gubacsot okozza. A Rhodites rosoe L. (képét l. a Hártyásszárnyuak képmellékletein) a vadrózsafán előforduló bolyhos, kemény és többrekeszü gubacs keletkezésére működik közre, amelyet bede-guárnak neveznek.

Forrás: Pallas Nagylexikon