Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Guericke... ----

Magyar Magyar Német Német
Guericke... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Guericke

1. Henrik Ernő Nándor, német prot. teologus, szül. Wettinben 1803 febr. 25., megh. Halleban 1878 febr. 4. Halleban 1824. tanári képesítést nyert, ugyanitt 1829. rendkivüli teologiai tanár lett. Midőn a két protestáns egyház egyesítése ellen némely buzgó lutheránusok ellenzéket támasztottak s különösen midőn a porosz-sziléziai ó-lutheránusok az unió behozatala miatt a kormánnyal kikötöttek, G. ezek mellett s az unoió- és az uj agenda bevitele ellen nyilatkozott 1838. E miatt pár évvel később a kormány tanári állásától felfüggesztette; ekkor a Halleban levő ó-lutheránusok lelkészeként működött, kik G. házában tartották istentiszteletüket, de a kormány 1838. eltiltotta mindennemü lelkészi teendők teljesítésétől. Később engedékenyebb lett az unióval szemben, a kormány szelleme is IV: Frigyes Vilmos, trónraléptével megváltozott és 1840 tanári székébe ismét visszaülhetett. Művei: De schola, quae Alexandribaen floruit, catechetica (Halle 1824-25, 2 köt.); Beiträge zur historisch-critischen Einleitung ins Neue Testament (1828-31, 2 köt.); Historisch-kritische Einleitung in das neue Testament (a 3. kiadás ily c. a. Neutestamentliche Isagogik 1867); Handbuch der Krichengeschichte (9. kiad. 1867, 3 köt.); Allgemeine christliche Symbolik (3. kiad., 1861); Lehrbuch d. christ. Archeologie (2. kiad. 1859); ő adta ki 1840 óta Rudelbachhal együtt a Zeitschrift für d. luther. Theologei c. folyóiratot.

2. G. Ottó, német fizikus, szül. Megdeburgban 1602 nov. 20., megh. Hamburgban 1686 máj. 11. Tanult Lipcsében, Jenában. 1623. pedig Lejdába ment, hol matematikával, mekanikával és erődítmény-építéstannal foglalkozott. G. Magdeburg 1631. máj történt lerombolásának szemtanuja volt és erről Chronicon cimmel egy kéziratot hagyott hátra, mely a város történetének fontos forrása. 1646. Magdeburg polgármesterévé nevezték ki. Legnagyobb érdemeket szerzett a levegő mekanikai tulajdonságainak vizsgálásával. Neki köszönhetjük a légszivattyu feltalálását. 1650. szerkesztett légszivattyuja csapos légszivattyu volt átfuratlan dugattyuval, mellyel sok és tanulságos kisérletet tett, ezek közül legnagyobb föltünést okozott azon kisérlet, melyet 1654. Regensburgban az egybegyült fejedelmek előtt mutatott be. Több kisérletet végzett annak megvizsgálására, hogy lehetséges-e légüres tér? Tanulmányozta különböző testek magatartását légritkított térben. Kisérleteiből azt következtette, hogy a levegő nehéz. Szerinte a levegő sulya két értelemben mérhető: általános és részleges értelemben. A levegő sulyának általános mérését vizbarometerjével végezte. Igy tehát G. Torricellitől függetlenül föltalálta a barométert. Észrevette azt is, hogy a barométer vizoszlopa napról-napra tetemes magasságbeli változásokat mutat, melyek az időjárás változásával szoros összefüggésben vannak. Vizbarometeje segítségével kiszámította a levegőnek egy 0,19 magdeburgi ölnyi átmérőjü csőre gyakorolt nyomását, amelyet körülbelül 217 fontnak talált. Azt is bebizonyította, hogy a levegő az alsóbb rétegekben sürübb, mint a felsőbbekben. Egy légtermometert is leir, mely a Galilei-félétől lényegében nem különbözik. G. azonban nemcsak a légnemü testek tulajdonságait vizsgálta, hanem az elektromosság terén is nagy fölfedezéseket tett. Ő észlelte egy kéngolyón, hogy dörzsölve kisebb tárgyakat vonz v. taszít. Különösen az utóbbinak észlelése fontos. G.-nek az elektromosság terére vonatkozó legnagyobb találmánya az elektromozógép. Az elektromos oszlást, valamint az elektromos szikra tulajdonságait szintén tanulmányozta. Nagy munkájának cime: Experimenta nova. ut vocantur. Magdeburgica de vacuo spatio (Amsterdam 1672). E mű 7 részből áll. Az első a világrendszerről általában, a második az üres térről, a harmadik erre vonatkozó saját kisérleteiről, a negyedik a világerőkről, az utolsó három rész a Földről, Holdról, a bolygókról és az állócsillagokról szól. Az elektromosságra vonatkozó vizsgálatai a negyedik részben foglaltatnak. G. a Coppernicus-féle világnézet föltétlen hive volt.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is