Guerrillas
(spanyol, ejtsd: gerilyász), önkéntes, fegyveres polgárokból
esetről-esetre képezett kis társaságok, melyek célul tüznek ki maguknak egyes
ellenségeket, vagy ennek kisebb csapatait, szállítmányait, raktárait stb.
megtámadni s az ellenség seregrészei közötti, valamint az egész hadseregnek
anyaországával vagy a hadászati alapul berendezett vidékkel való összeköttetést
félbeszakítani, vagy legalább az ellenséget arra kényszeríteni, hogy az
összekötő utak, vasutak stb. biztosítása végett sok őrséget hagyjon hátra s
ezzel a működő seregét gyengítse. A G. elnevezést csakis a század eleje óta
használják, amikor ugyanis Spanyolországban ugy nevezték a spanyol országgyülés
(junta) felhivása következtében a franciák ellen fölkelt spanyol népnek
fegyveres bandáit, melyek a francia hadseregnek igen sok veszteségeket okoztak
s a francia hadikormányt rendkivül sok különítmény kiküldésére kényszerítették,
ami a Spanyolország segítségére jött angol hadsereg működését felette
megkönnyebbítette. 1848-49. Magyarországon is keletkeztek G.-csapatok, azonban
honunkban sem a terep, sem a lakosság gondolkozási módja nem olyan, hogy G.-ok
sikerrel működhetnének vagy csapatokká alakultak át, v. mihamar elszéledtek.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|