Guerrillas

(spanyol, ejtsd: gerilyász), önkéntes, fegyveres polgárokból esetről-esetre képezett kis társaságok, melyek célul tüznek ki maguknak egyes ellenségeket, vagy ennek kisebb csapatait, szállítmányait, raktárait stb. megtámadni s az ellenség seregrészei közötti, valamint az egész hadseregnek anyaországával vagy a hadászati alapul berendezett vidékkel való összeköttetést félbeszakítani, vagy legalább az ellenséget arra kényszeríteni, hogy az összekötő utak, vasutak stb. biztosítása végett sok őrséget hagyjon hátra s ezzel a működő seregét gyengítse. A G. elnevezést csakis a század eleje óta használják, amikor ugyanis Spanyolországban ugy nevezték a spanyol országgyülés (junta) felhivása következtében a franciák ellen fölkelt spanyol népnek fegyveres bandáit, melyek a francia hadseregnek igen sok veszteségeket okoztak s a francia hadikormányt rendkivül sok különítmény kiküldésére kényszerítették, ami a Spanyolország segítségére jött angol hadsereg működését felette megkönnyebbítette. 1848-49. Magyarországon is keletkeztek G.-csapatok, azonban honunkban sem a terep, sem a lakosság gondolkozási módja nem olyan, hogy G.-ok sikerrel működhetnének vagy csapatokká alakultak át, v. mihamar elszéledtek.

Forrás: Pallas Nagylexikon